Sok diplomás szülő miért nem nézi jó szemmel ha a gyerekük nem diplomással jön össze?

Ilyenek a tipikus buta szülők, akikre akár egy egész egyetemet rájuk lehetne építeni, akkor sem látnának ki a kocka szerű látásmódból. De nem kell diplomás szülőkig menni, elég az, ha a nem diplomás szülők is diplomás párt várnak el a diplomás gyerekük mellé, vagy ami a legjobb: diplomást szánnak a nem diplomás gyereküknek, ...

Ez olyan társadalmilag "elfogadott" dolog, nem tudsz változtatni rajta.

Én diplomás vagyok, férjem idén diplomázik, de ne tudd meg, mi volt anyámék részéről anno, ... mi az, hogy nem diplomás? Azóta persze puszipacsi van, amióta tudják, hogy jön a diploma félév. Gusztustalan az ilyen. Attól, hogy valakinek diplomája van, semmitől sem különb attól, akinek x szakmája van, mert lassan már az utóbb említett hamarabb megél ebben az országban mint akinek van egy diplomája.

Hidd el, az élet téged igazol, nincs késő még, hogy esetleg valamikor újra egymásra találjatok. Sok sikert!

Lehet, hogy csak kifogás?

Anyósom diplomás, még középiskolás voltam, (a fia is) mikor összejöttünk, és ez volt a kifogása, hogy a leendő diplomás fia mellé nem kell egy szürkeegér, biztos nem, lesz pénzem egyetemre, mint nekik. A vége az lett, hogy a fia azt mondta középsuli után, elég volt, ő melózni akar, én pedig meló mellett elmentem egyetemre, és diplomát szereztem.

Na, innentől lehetne happy end, csakhogy még jobban le lettem nézve (dacból?) szóval semmi nem lett jobb.

Még nem késő! Próbáld meg visszahódítani.:)

Nekünk a régi lakhelyünkön voltak ilyenek a szomszédaink.

A nő addig nem köszönt anyumnak, míg ki nem derült, hogy anya jogász. Tanárképző főiskolát végzett, de közösségi oldalon iskolának a Képzőművészeti Egyetemet adta meg.:)

Van egy lányuk, 30 éves, szegényt nem engedik el sehová, ők akarnak neki párt választani-kizárólag diplomás jöhet szóba. Beteges.

Én felnőtteket tanítok, és azt látom, hogy - elnézést, ha valakit megsértenék, tisztelet a kivételnek - bármelyik hülye tud diplomát szerezni, gyakorlatilag csak pénz, vagy jobb esetben magolás kérdése.

Nem intelligencifüggő! Érettségi után a messze legintelligensebb osztálytársam nem jelentkezett továbbtanulni. Évekkel később elvégzett valamit, muszájból, mert a munkahelye megkövetelte, de neki más dolgok voltak fontosabbak, nem a papír.

Rengeteg diploma nélküli, de átlagon felüli intelligenciájú, szakmájában sikeres embert ismerek.

A "diplomahalmozók" meg sokszor élhetetlenek, a szülők pénzén tanulgatnak, és a diplomáik megszerzése után képtelenek a saját lábukra állni, megélni.

A lány meg lehet, hogy most már bánja a dolgot, de akkor inkább hagyta telebeszélni a fejét. Így járt. Te meg találsz olyat majd, aki értékel!

A szülők lehetnek rosszindulatúak, ez igaz. A volt barátom szintén csak szakmunkással rendelkezett, én meg egyetemre jártam akkoriban (ennek már jópár éve), persze, nem tetszett a szüleimnek. De azt is hozzá kell tennem, hogy nem emiatt szakítottam az akkori barátommal, mert a szülők véleményénél sokkal fontosabb volt ő nekem!

Ha ez a volt barátnődre nem igaz, szerintem ne bánd a dolgot. Lehet, hogy most azt mondja, te voltál az igazi, de akkor miért hallgatott a szüleire? Szerintem ez nem így működik. Ha valakit igazán szeretünk, amellett kiállunk, még a saját szüleink ellen is.