Ez milyen szülői minta?
Anyut nem érzem nőies nőnek. Vannak ronda szokásai is, pl: dohányzik, szinte zabál, étkezéskor még meg sem eszi a kaját, már tolja befele a következő kanállal - ilyenkor rápillantok és elszörnyedve látom a szájában levő ételmasszát. Turkálja az orrát előttem, és amikor ő azt hiszi senki nem hallja, akkor jó nagyokat szellent. Engem ez zavar, de amikor pl. rápillantok egy-egy ilyen szokásakor, akkor felhördülve mondja, hogy: mi van???
Mit tehetnék? Sajnos anyám mintája rámragad - már ami a nőiesség hiányát illeti.
Nem csak arról van szó, ami leírtam.
Ő sose közvetítette felém, hogy nőnek lenni jó, vagy hogy a nőiesség az milyen csodás dolog, vagy egyáltalán valami hasonlót...nőneműnek születtem, de valahogy sose éreztem magam annak
Ez nem olyan nagy dolog. A legtöbb nő az előző generációból nem közvetítette ezt a gyereke felé. Ez még szinte tabu volt. Nem élték ki annyira a nőiességüket, egyszerűbbek voltak. Nem volt sikk jól kinézni, akkor flancosnak minősítették volna őket, meg a szőrtelenítés sem volt divatban, ruhákból sem volt akkora választék a boltokban. Mégis a lányaik nőiesebbek lettek.
Találd ki a stílusod, ez talán az édesanyádra is hat majd, talán elszégyelli magát, és igényesebb lesz.
dohányzás-rossz szokás,semmi köze a nőiességhez,sőt anno igenis szexinek számított,ha egy nő dohányzott...(nézz meg néhány 60-as évekbeli művészképet)kaja,szintén hülye szokás,de ha sokszor siet az ember,így szokja meg,h minél gyorsabban...Turkálja az orrát,és szellent...őszintén,tegye fel a kezét,aki sosem csinált ilyet,erre annyi,h valószínűleg úgy érzi,a saját családja körében megengedheti magának,h ne kelljen megjátszania magát..(ami szerintem teljesen jogos)ráadásul írtad is,h "amikor azt hiszi senki nem hallja"..
Szerintem te perpillanat legmélyebb kamaszkori depressziódat éled át,és anyukád lett a bűnbak,amiért te nem érzed magad jó nőnek...
Ha neked nem tetszik,nem kell így viselkedned,ilyen egyszerű..ezek nem olyan dolgok,amik "ráragadnak"az emberre szerintem...
Mi sem szégyenkeztünk egy-egy puki miatt otthon,anyám még csak nem is szőrtelenít,mégis nőies nőnek érzem magam,ehhez persze kellett,hogy tisztába jöjjek saját magammal,h ki is vagyok valójában..
Szerintem is simán rákened anyudra, amiért te olyan vagy, amilyen. Talán neked is jólesik ez egy kicsit, legalább tudod magad sajnálni valamiért. Ha te magadtól nőies vagy, akkor semmit nem befolyásol, hogy édesanyád milyen.
Én sem azt hallottam anyukámtól, hogy nőnek lenni csuda jó, minden nőiességgel kapcsolatos dologra magamtól kellett rájönnöm, de basszus, az internet korában már minden kis fogást meg lehet tanulni egyedül is(smink, ruházkodás, sőt.. nőies viselkedés)
Az meg már a te dolgod, hogy te nem pukizol, nem csámcsogsz, nem bányászol. Nem igazán értem mi a problémád, én is azt gondolom, hogy muszáj valakit utálnod, hogy feszkót kelthess magadban(az sok ember lételeme...) és anyukád a ronda szokásaival pont kapóra jön. Bocsi. Ha nőies akarnál lenni, és olyan lenne a személyiséged, nem gátolna semmiben anyukád. Szerintem téged az bánt, hogy más lányokon látod, hogy sokkal csajosabbak, és te meg észreveszed magadon, hogy ez nem te vagy. Keresed az okát, de természetesen nem magadban, hanem másban találod meg... Kicsit gondolkodj el rajta.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!