Ebben a helyzetben nem kellene a férjemnek mellém állni, támogatni?
Szóval a szomszédom a 80éves nagytatám.Most betegeskedik kicsit.Eddig is átmentem de most a helyzet miatt előfordul hogy 4-5* felhiv telefonon hogy ugorjak át.Nekem sem leányálom,de nem tudok mit tenni.Párom folyton azzal szekál hogy miért nekem kell állandóan mennem,készenlétben állni.Édesapám max 5percet bir ki az apjával,pedig ő is a közelben lakik,megcsinálja azt hogy eljön és megkérdezi tőlem hogy van az apja és hazamegy,vagy hoz ide valamit hogy vigyem át a tatának.Öcsém csak akkor jön ha nagyon muszály.
Tudom,tisztában vagyok vele hogy ez némiképp kihasználás de nem tudok mit tenni,és erre még rájön egy lapáttal hogy a férjem is beszólogat,pofákat vág.
Édesapám nyugdijas.
Csak hogy éreztessem mire gondol a férjem.
Reggelente mehetek kecskét fejni, a családból senki nem akarja megtanulni hogyan kell.öcsi nevetve mesélte hogy direkt csinálta rosszul hogy ne keljen többet csinálnia.
Igazságos az lenne ha felváltva csinálnánk ezt a dolgot,de ezt nem lehet mert senki nem segit.
Ha én nem csinálom akkor senki,akkor a tatám nem iszik tejet,más tejet nem tud meginni.
A nagytatámnak leginkább társaságra lenne szüksége,apu azt mondja ő nem birja ki hogy beszélgessen vele.Nekem egy ilyen látogatás minimum fél óra és ha tetszik ha nem végig kell hallgatnom a régi történeteket.Tehát nekem el kell viselnem,apunak nem.
Igen azt hiszem időszerű lenne megejteni a családi kupaktanácsot,csak úgy vélem semmi nem változna.Bár ha ez megnyugtatja a férjem megteszem.
Nagytatámat elhanyagolni nem fogom,ez tiszta sor.Max megebeszélem vele hogy tényleg akkor hivjon ha szüksége van valamire.
A nagytata nem használ ki senkit. Idős, és segítségre van szüksége. Punktum.
Aki itt kihasznál, az a többi családtag, viszont ha ennek ellenállsz, akkor csak a szegény öreg tata fog szívni, lévén, hogy attól, hogy Te esetleg nem mész át hozzá, a többiek nem fogják sűrűbben rányitni az ajtót.
80 éves. Gondolj bele, ki tudja, meddig lesz még itt. A Te (férjeddel közös) életed még nagyon-nagyon hosszú lehet, ehhez viszonyítva mi az az idő, amit most a Tatára szánsz? Semmi! És ha egyszer már nem lesz, milyen érzés lenne visszagondolni rá, hogy itt lakott melletted, de dacból, a többiek iránti "leckéztetésből" vagy a férjed nyomására nem törődtél vele...
Szóval férjecske csak legyen megértő, neki is eljön a sora, ha majd szüksége lesz rád...
Egyébként nem lenne egyszerűbb, ha napközben Tatád jönne át hozzátok? Akkor amíg otthon vagy, ellátod a napi teendőket, "fél füllel" hallgathatod, amit mesél, legalább nem vagy egyedül. És ő sem.
A családodat ne a Tata kárán próbáld megnevelni. Lesz arra 50 éved, ha már nem lesz köztetek ő, akkor majd közölheted, hogy mindenki mehet a dolgára, te is a sajátodra.
Átjön ő is,naponta 1-2szer.most is itt volt,szépen kiugrasztott az ágyból,nyilván ilyenkor azt kivánom bárcsak ne itt élnék.
Az időmről csak annyit hogy egy két éves örökmozgó után szaladok fél napot,amikor pihennék akkor meg van jön a tata vagy felhiv telon.
Ha apám benézne hozzá,öcsém is néha nem lenne ennyi igénye rám,lenne kivel beszélgetnie.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!