Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Hogyan nyújthatnék támaszt a...

Hogyan nyújthatnék támaszt a férjemnek?

Figyelt kérdés

A férjemnek komoly lelki gondjai vannak,ő maga is mondja,hogy depressziósnak érzi magát.

Problémái vannak a munkahelyén,nem anyagi jellegű gondok,egyszerűen annyi,hogy túl sokat dolgozik,van,hogy napi 14-15 (!) órát,és nem is érzi már jól magát ebben a közegben.Ehhez hozzájön az is,hogy az édesanyja nagyon súlyos beteg lett,és mivel nagyon messze él tőlünk,nem is tud annyit mellette lenni,mint szeretne.

Teljesen megértem,hogy ki van borulva idegileg,de azt is hozzá kell tennem,hogy a párom amúgy is hajlamos a szorongásra,idegeskedésre,talán jobban,mint az átlag ember.

Sokat beszélgetek vele,próbálom tartani benne a lelket,de úgy érzem,már ez is kevés.Nem tudom,hogyan segíthetnék neki.Felvetettem,hogy hagyja ott a munkáját,de sajnos ez nem igazán megoldható,mert egyelőre még nem talált másik állást,ahova innen mehetne,ha pedig csak úgy kilép,nem tudjuk fedezni a fix költségeinket sem,hiába dolgozom én is,sajnos csak részmunkaidős állásom van,és az amit én keresek,nem elég a megélhetésünkre.

Külföldön élünk,albérletben.Mondtam neki azt is,hogy lépjen ki,mondjuk fel a lakást,menjünk haza pár hónapra akár az ő,akár az én családomhoz (mindkét helyen van elég hely számunkra,és szívesen "befogadnak" minket),de ettől is fél,mert akkor azt a kevés megtakarítást is feléljük amink van,és utána nem nagyon tudunk visszajönni,mert lakást nem tudunk kivenni amíg nem találunk munkát,és nincs a zsebünkben legalább egy havi kereset,dolgozni meg nem tudunk ha nincs hol lakni...Szóval ördögi kör.

Szerintetek hogyan támogathatnám,amíg kitalálunk valami megoldást?


33/N


2012. szept. 5. 10:33
1 2
 1/15 anonim ***** válasza:
81%

Először is: a depresszió egy tüneteggyüttes, ne dobálózzatok ilyen szavakkal.


Másodszor: szerintem igazad van, akkor is haza kellene jönnötök, ha felélitek a tartalékot, amíg nem talál másik munkát. Neki is jobb lenne, saját maga és az anyja miatt is, meg az anyjának is. Ha az anyja meghal, bánni fogja, hogy nem volt mellette, és nincs az a pénz, amivel ezt jóvá lehetne tenni.

2012. szept. 5. 10:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/15 anonim ***** válasza:
85%
Én úgy vagyok vele, hogy a mai világban, amikor egy szakmával, végzettséggel rendelkező ember akár 5 éven át nem talál munkát, bead 100 önéletrajzot, s választ sem kap sehonnan - azt a luxust nem engedheti meg magának, hogy érzékenykedjen a munkahelyén. Nekem volt 3 munkahelyem, mindegyik helyen volt szar dolog a munkában, tehát 20 helyre is vándorolhattam volna, s mindenütt találtam volna rosszat, meg még rosszabbat. Ha van munkátok, jövedelmetek-én nem ajánlanám most a hazatérést. Úgy néz ki, hogy csak romlani fog a helyzet a jövőben. Próbáljatok inkább úgy segíteni a mamán, hogy valami megbízható segítséget finanszíroztok mellé. Inkább azt kellene tudatosítani a férjedben, hányan irigyelnének benneteket, hogy van jövedelmetek. Mert sokan élnek úgy, hogy segélyből élnek - nem saját hibájukból.
2012. szept. 5. 10:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/15 anonim ***** válasza:
74%
Anyut kéne odaköltöztetni!
2012. szept. 5. 10:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/15 anonim ***** válasza:
89%

Hát nem tudom... szerintem a szeretteinkkel töltött idő értékesebb, mint a pénz. Pénzt később is lehet keresni, de ha a szülők elmennek, az együtt töltött idő később nem pótolható.

Ha meg valaki belebetegszik a munkahelyi stresszbe (ahogy a kérdező írja, a férje erre felé tart), még jól ki is rúgják "hálából", mert nem dolgozik 100%-osan vagy betegszabin van. Munkája, pénze ugyanúgy nem lesz, de akkor már egészsége sem. Az egészség sem megfizethető szerintem.

Persze mindenki maga dönti el, mi a fontosabb neki.


Mellesleg ha valakinek nincs munkája, 100 önéletrajzot 1 hét alatt kell beadnia, nem 5 év alatt. Másképp nem megy...

2012. szept. 5. 10:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/15 anonim ***** válasza:
Sajnos ebben az elembertelenedett világban fel kell adni az ezeréves társadalmi szokásokat. Természetes volna, hogy a fiatalok közül egy vállalja a szülő gyámolítását. De ma hány szülő marad egyedül a bajával, mert a gyerekei az ország, a világ másik végén találják meg a boldogulásukat? Az sem biztos, hogy a szülő hajlandó volna pl. Svédországba költözni a gyerekei után. A szomszédnőnk az éjjel lett öngyilkos, mikor a gyerekei másnap el akarták költöztetni a családi fészekből más városba. Döntöttek felőle, ő meg nem kért a helyzetből. Akkor sem lenne nyugodtabb a férjed, ha itthon ülne a mamája mellett, csak éppen nem volna jövedelme.Ezek pokoli lelkiismereti problémák, de az ember nem lehet jövedelem nélkül - ez evidens.Ha változtattok, csak akkor engedjétek el az ágat, ha a másik kezetek új ágat markol!
2012. szept. 5. 11:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/15 A kérdező kommentje:

Mi is gondoltunk arra,hogy anyukáját kihozni,de ez sajnos nem működik,mert a betegsége miatt rendszeres orvosi ellátásra,és bizonyos időközönként kórházi kezelésre szorul.Miután itt nincs TB-je,ez önköltséges lenne,amit ha megfeszülünk sem tudunk kifizetni,ha megfeszülünk sem,mert ez többe kerülne,mint amennyit ketten együtt keresünk.

Sajnos nagyon nehéz a döntés,mert ő is érzi,hogy felelős az anyukájáért is,de gondoskodni kell a gyermekünkről is,így nem lehetünk felelőtlenek...

Amúgy köszönöm a válaszokat!

2012. szept. 5. 11:12
 7/15 A kérdező kommentje:
Bocsánat a félreírásért,csak ideges vagyok,és nem tudok úgy figyelni...
2012. szept. 5. 11:14
 8/15 anonim ***** válasza:

Én idősebb vagyok, a gyerekeim elköltöztek 200 kilométerre, s most készülnek külföldre. Eszembe nem jutna, hogy velük menjek, nem szeretnék más terhére lenni, s gyökértelennek érezni magam idegen világban. Most még nincs is róla szó, hogy ne tudnám magam ellátni, meg férjem is van.Hogy mit hoz a jövő, nem tudom. Anyósod hogy gondolkodik erről? Tesz szemrehányást a fiának, vagy éppen nyugtatja: velem ne törődj kisfiam, fő a boldogulásotok most.

Nincs másik testvér,rokon, akit inkább támogatnátok anyagilag, hogy helyettetek is gondozza a mamát?Nagyon messze éltek? Nem fér bele a rendszeres hazaruccanás 1-2 napra? Persze ez sem olcsó. De lehet, hogy a mama nem is csinál ebből problémát, csak a párod. Az idősebbek bölcsebbek, és nem önzők, mindig a gyermekeik boldogulása a fontos nekik.

2012. szept. 5. 11:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/15 A kérdező kommentje:

Sajnos a fián kívül nincs neki senki,egy barátnője van,aki törődik vele.

Ő nem várja el ,hogy hazamenjünk.

Meg tudnánk oldani,hogy párom havonta hazamenjen egy hétvégére,mert van is közvetlen járat,én is ezt javasoltam neki,csak ő nem tudja,ez elég-e.

2012. szept. 5. 11:25
 10/15 anonim ***** válasza:
Szerintem ez a havi hazautazás pompás lenne. Lehet, hogy erőre is kapna a mama: tervezgetné, mit főzzön, mivel várja a fiát. Sokszor a CÉL nagy erőt tud adni. Ha meg magatehetetlen lesz, akkor úgyis segítséget kell kérni: vagy intézményi ellátást, vagy állandó gondozót. Sok olyan dolog van, ami az embernek lelkiismereti problémát okoz. Én is ápolásira akartam menni, hogy a szüleimet gondozhassam,Lett volna 12 ezer Ft havonta,s mellette semmi munkát nem vállalhattam volna. Hát megengedheti magának ezt egy négytagú család? Aztán szegény szüleim "tapintatosan" - ahogy éltek is, távoztak. 3 nap betegeskedés után, 2 év különbséggel.Persze mi egyazon utcában éltünk, náluk kezdtem, náluk fejeztem be a napot, és mégis, hajnalban, ha felébredtem, szorongtam reggelig és forogtak a gondolataim: mi lesz, hogy lesz.De hát az jobb világ volt, mint a mai.
2012. szept. 5. 11:37
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!