Bevállalnátok így az esküvőt?

Nem fogod fel, hogy ez nem rólatok szól. A mai világban már az embernek óvnia kell, amije van, mert sosem lehet tudni. Aki az igaz szerelem nevében nem lép meg ilyet, lehet, hogy pár év múlva kisemmizve találja magát.

Egy kolléganőm is hatalmas szerelemben ment férjhez. Nem tudta, hogy a férje inni fog, elhagyni meg nem tudja, mert a szülei házában élnek, és nem teheti ki onnan a link férjét azért, mert törvényileg joga van ott élni, mondván: a keresete x éven át oda vándorolt. A mai eszével ő is kötött volna szerződést.

Nem lehet tudni, hova jut az ember évek múlva. Ő csak a nagyszüleitől kapott örökséget védi. Fogd fel úgy: azok az idős emberek életük munkáját nem egy idegen nőnek szánták, hanem az unokájuknak. Ezt tartsd tiszteletben!

Kérdező, tudod, van egy dolog, ami lényegileg kifordítja a nők egy jelentős részét akaratuk ellenére, és ez a gyerekszülés. És ez bejósolhatatlan, hogy kit igen és kit nem. Most nyilván úgy gondolod, hogy neked eszed ágában sem lenne hajtanod arra, ami a párodé, és ez nyilván így is van. De azt TE meg tudod mondani magadról, hogy mit tennél abban a teoretikus esetben ha gyerek mellett válnátok, és számodra fontosabb lenne a gyereked érdeke mint a párodé, és az egész környezeted is arra nyomna, hogy "anya vagy, te CSAK a gyereked érdekeit nézd"???

Ha én akarnék íratni egy ilyen szerződést a párommal, akkor nem a páromban nem bíznék, hanem abban nem bíznék, hogy milyen módon változtatHATja meg egy terhesség és szülés, nem a páromban nem bízom, hanem a biológiában és az ösztönökben, természet ősanyánkban nem bízom egy fikarsznyit se. Szóval a papír más szóval nem jelentene mást, mint hogy az adott kapcsolatban el tudok képzelni gyerekvállalást:)

Te feltételezed, hogy ő ezt feltételezi.

Mi van ha nem benned nem, hanem magában nem bízik? Ennyi erővel...

Ha nem váltok el, akkor ez csak egy papír lesz a fiók mélyén.

Szerintem ébredj fel egy kicsit! Én egy nagy romantikus illúziókergető csaj vagyok, aki hisz az igaziban, meg blabla, de jövőbelátó pl. nem vagyok, ahogy vak sem. Nézz körül, tökéletesnek hitt házasságok is tönkremehetnek, és senki sem vágyik arra, hogy elvigyék a házasság ELŐTT szerzett vagyona felét. Ha meg örökölte, akkor meg pléne, még csak nem is dolgozott meg érte, hanem a nagyszülők, és elvesztheti.

Megesküdnél az életedre, a leendő gyereked/gyerekeid életére, hogy a ti házasságotok a sírig tart? Meg mernéd tenni ezt úgy, hogy ha megesküszöl rá, és tévedsz, akkor pl. a gyereked életébe kerül? De most komolyan! Mernél ilyen esküt tenni??

Bocs, de ez megint csak olyan furcsa dolog nekem. Én ezt és ezt megtettem érte, elvárom, hogy ő is megtegye ezt és ezt értem. Ez már eleve rombolja a te illúziódat, mert ez így nem kapcsolat, ez üzlet. Ha önzetlenül tetted volna, fel sem hoznád ide példának. De te elvárod cserébe, hogy.

Ha pedig nem esküszöl, akkor valamilyen szinten belátod, hogy igaza van, nem?

Ami pedig az illúziót illeti. Jó az néha, de a házasság pont nem az. Illetve lehet az is, de amikor szépen elszállnak, akkor jön a válás.

"Ősanya típus se vagyok,még az se biztos,hogy lehet-e gyerekem egyáltalán,de ez nem ide tartozik." - de kedves Kérdező, sajnos abszolút ide tartozik, lehet összehasonlítani azokat a válásokat _ÁTLAGBAN_ ahol van gyerek, és ahol nincs. Ez nem jó, de így van, ez a tapasztalat.

Arra meg, hogy ki mennyire "ősanya" vagy nem az, persze lehet előre is következtetni valamennyire, de igazándiból csak akkor válik el, amikor már van gyereke. Tudod, akkor szokták így kezdeni a válaszaikat, hogy "... amíg nem volt gyerekem, én is azt gondoltam, hogy..." .