Mit mondanátok a férjeteknek erre a mondatára: "Igaza volt anyámnak, mikor azt mondta, hogy "?
Nekem feláll a szőr a hátamon tőle.
Van egy - két téma, ami meglehetősen síkos talaj nálunk. Az anyja egyszer-kétszer elejtett pár szót, amiből én úgy következtettem, hogy megbeszélték a fiával (távollétemben). Megkérdeztem a párom, azt mondta, szó sem volt róla. Viszont utána szinte szó szerint ugyanaz a véleményük.
Most aztán a vita hevében oda is csapta ezt a mondatot nekem,hogy "Igaza van anyámnak, mikor azt mondja, hogy..."
szóval kibeszélnek és igenis mond dolgokat rólam.
Félreértés ne essék,nem vagyunk rosszban, csak akaratos mama és szereti,ha mindenki azt csinál, amit ő gondol. Ha valaki nem hajlik, hát majd ő hajlítja.
Most engem pl. a férjemen és a gyereken keresztül.
Kicsit berágtam, úgy vagyok vele pár napja, hogy bármiről szeretne velem beszélni az emberpajtás, az a válaszom, hogy beszéld meg édsanyáddal, majd szólsz, hogy mi a döntés.
Mást is ennyire zavarna?
(ja volt itt ma a mama a gyerekért, nem szólt sem jót,sem rosszat. Köszönt, pár szót beszéltünk és vitte. Máskor dumálgat itt, tehát úgy gondolom, azért hallgat ennyire, mert beszéltek már a párommal a vitánkról is.)
válasza:én nem értem azokat az embereket akik a kérdezö´nek azt írják hogy nézzen magába, vagy hogy gondolkodjon el a kapcsolatán stb stb.
itt nem arról van szó hogy milyen a kapcsolatuk!!! hanem arról van szó hogy a férj a felesége háta mögött motyog. és akármilyen legyen a feleség, senki sem érdemli azt meg hogy valaki a háta mögött beszéljen!!!
válasza:Látom, megy a lepontozás. A félreértések végett: én most nem pontozok, mert egyértelmű, hogy vannak-lesznek az én gondolkodásommal megegyező és homlokegyenest más vélemények is.
A férjemmel - mikor mama először utalt arra, hogy mi tetszik és nem tetszik a páromnak - leültem megbeszélni. Szépen megkértem, hogy először velem vitassa meg a kettőnk gondját. Ráadásul ez egy olyan dolog volt, amiben nekem a párom homlokegyenest mást mondott,mint az anyjának.
Igaza van annak a hozzászólónak (még ha majdnem mínuszban van is már a pontja) aki azt írta, nem a tulajdonom a férjem.
Csakhogy én kiálltam érte anyámmal szemben, nem kibeszéltem a háta mögött.
Meg az is ok, hogy kibeszéli egy-egy sérelmét, aztán már esetleg higgadtabb, mikor velem leül, de az, hogy eltagadja...
Igen, a távolodás jelei, ebben is van valami. De most akkor cirmogjak, meg édelegjek (meglehetőst rossz szájízzel), másnap meg a munkahelyen felhívja mama, ő meg kibeszéli, hogy: "Te anyu, olyan éjszakánk volt, hogy csak na..."
válasza: válasza:Teljesen egyetértek a 13:05-ös beíróval!!!
Egy házaspár minden gondja-baja (bármi legyen is az!) csak arra a két emberre tartozik, nem a Mamára, nem a nagymamára, nem a haverokra, nem a barátnőkre, nem a kollégákra, nem a szomszédasszonyra... :[
EGYMÁSSAL kell megbeszélni, senki mással.
Senki nem tökéletes, mindenkinek vannak hibái, nyilván a Kérdezőnek is, de biztosan a férje sem hibátlan és nehezen hiszem, hogy a Kedves Mama mindenben tökéletes lenne...
Mit szólna a Kérdező férje, ha a Kérdező a hibáit a barátnőjével tárgyalná ki, aztán naponta megjegyezné : "Igaza van a barátnőmnek, tényleg nem kellene ezt+ezt így csinálnod!..." 8-o
Nem véletlen, hogy a beírók többsége ugyanúgy árulásnak érzi a férj megjegyzéseit, mint én.
válasza:13:13-as:
igen, én meg itt beszélem ki. Mert nem szeretném elfogult emberrel megbeszélni (pl. barátnőm, munkatársnőm), mert tuti egyrészt nekem adna teljesen igazat, másrészt meg úgy érzem, azzal az ő szemükben lejáratnám a férjemet. Nem az a célom, hogy valaki cöcögjön a háta mögött, hogy "na még egy ilyen ember, stb..", hanem az, hogy a saját dühömön kívül mást is lássak, más véleményét is halljam.
Szerintem nem mindegy, hogy ez egy egyszeri dolog volt, vagy rendszeresen ezt csinálja a férjed. Ha ez mostanában történt egy konkrét dologgal kapcsolatban, akkor nem mindegy, hogy mi volt a téma.
Nem mindegy, hogy arról van-e szó milyen ruhát vegyetek a gyereknek mittudoménmilyen alkalomra, vagy arról, hogy legyen-e még egy gyereketek. Jó most nagyon sarkítottam, de csak a könnyebb érthetőség kedvéért.
Ha folyton ezt csinálja, az már probléma lehet. Odáig rendben van, hogy férjemuram kötődik a jó édesanyjához és megbeszél vele dolgokat. De ha mindig neki ad igazat Veled szemben, az azt jelenti, hogy nem bízik benned, alábecsül, nem ütötted meg nála azt a mércét, amit az édesmama képvisel. Ahhoz, hogy erre a kérdésre jó választ lehessen adni, sokkal többet kellene tudni Rólad, a férjedről, az anyósról, az életetekről.
A kettőtök kapcsolatától, a személyiségetktől, stílusotoktól is függ, milyen választ lehet erre a kérdésre adni:
- cinikus: valóban? de kár, hogy nem említetted korábban!
- behódoló: OK, akkor úgy csináljuk...
- lázadó: Nem érdekel, mit mondott az anyád! Éljél vele, ha az a fontosabb amit ő mond.
- békülékeny: Lehet, hogy a mamának igaz van, én másként látom a dolgot. De legközelebb majd figyelembe vesszük az ő véleményét is, mielőtt döntünk.
támadó: akkor kérted volna ki inkább a véleményét, mielőtt elvettél feleségül
stb,
Vagy egyszerűen elengeded a füled mellett, mint ha nem is hallanád.
válasza:Az a gond ezzel a mondattal, hogy azt sugallja, tartalmazza, hogy az ő anyjának van megkérdőjelezhetetlen igaza egy amúgy csak kettőtökre tartozó vitában!
Ezt a jelenséget ki kell kerülni, tehát előbb tisztázni kell, hogy most kinek a házasságáról van szó? Melyik család életéről? Kit érint az adott vita? Végül ti laktok abban a lakásban? Vagy neked kell megfőzni a ...valamit? Vagy a kettőtök gyerekéről van szó?
Értesd meg vele, hogy ez esetben neki is 1 szava van, és neked is! És a boldogságotokért 2-en kell megegyeznetek! Nem fair, hogy az anyjával jön! És ketten legyőzik a te egy szavazatodat!
Mondd azt ilyenkor: OK, te megbeszélted az anyáddal, és te egy az egyben elfogadod, amit ő mond, OK. De megbeszélte a dolgot a Te édesanyáddal is?? Ezek után te ragaszkodsz hozzá, hogy hívjátok ide a te anyukádat is, és a férjed beszélje meg vele is a dolgot. Ez lenne a tisztességes! Minden más dolog egyenlőtlen és bántó rád nézve, hogy kibeszélnek téged, vagy nélküled eldöntenek dolgokat!
Tehát vagy egyszer és mindenkorra abbahagyja ezt, vagy ragaszkodsz ahhoz, hogy minden esetben, amikor az anyja véleményével jön, akkor te is jöhetsz a te anyukád véleményével és az ugyanannyit számít! Patt helyzet. Remélem az számára is világos, hogy ez egy teljesen dedós dolog lenne? És nem ez irányban kéne a megoldást keresnetek!
válasza:12:23 vagyok.
Én bízom a párom ítélőképességében.
Ha ezt mondja, akkor
- lehet, hogy tényleg az anyjának volt igaza, lehet, hogy elvakult vagyok a témával kapcsolatban
- lehet, hogy nekem (is)igazam van, de neki más a véleménye, vagy a szempontja, amit az anyja ismer, de én nem vettem figyelembe
- lehet, hogy eddig nekem adott igazat, akkor is, ha nem volt igazam (elfogult volt) és most valamiért kiábrándult belőlem, és visszamanőleg felnyílt a szeme. Keresném, mi kiábrándítót tehettem mostanában.
Ezen az utóbbin lennék egészen beijedve, és lázasan kutatnám a pontot, amikor hirtelen rádöbbent, hogy nem vagyok tévedhetetlen, és nem vagyunk mindig egy hajóban.
Soha nem kezdenék hatalmi harcba, óvnám a szerelmünket, érzékenyen, mint egy kényes növényt. Ha sérül, sokáig tart helyrehozni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!