A mai 10-13 éveseknek kicsit sokat engednek meg, nem?

Megfelelő nevelés mellett a gyerek nem fogja az anyja képébe vágni, hogy gyűlöli. Nem a médiának és a tanároknak a feladata a gyereket nevelni, hanem a szülőknek. És nem akkor kell csak ennek tudatosulnia, amikor a gyerek már elzüllött, és 13 évesen úgy néz ki, mint valami ingyenprosti. 18 éves fiú vagyok, nem mondom, én is feszegettem a határokat elég rendesen, de csak azért, mert vágytam ezekre. Mert ezen minden kamasz átesik. A szülők túl nagy feneket kerítenek ennek. Semmivel sem másabbak a mai fiatalok, mint régebben, csak egy kicsit többet engednek meg maguknak, de ez a liberális neveltetés, és a média fene nagy feneket kerítése miatt van. Régen is k*rvának néztek volna ki a tizenévesek, ha lett volna a tévében Lady Kaka, és a többi tinipéldakép. Egy gyereket lehet nevelni. Nem lehet, kell. És nem lehet hibáztatni azért, ha olyan lett, amilyen. Mivel túl sok külső nevelési hatás befolyásolja (média, társadalom), így nem csoda, ha manapság már mindenki megőrül, és lassan nem is lehet rajta látni, hogy fiú vagy lány, állat vagy ember. A kérdésben említett elkényesztetés szintén a szülői nevelés hibája.

Lehet dadogni, meg lepontozni, ha a szülők magukra ismervén ezeket magukra veszik, de itt az ideje már végre belátni, hogy egy normális, megfelelő erkölccsel és odafigyeléssel nevelt gyerek nem lesz olyan, mint a kérdésben is leírt "tinipalánta"..

18/f

"Szülő vagyok és rettegek, hogy utálni fog a gyerekem mert..." -- Na, látod, itt kezded elrontani! Előre rettegsz attól, hogy a jövőben milyen véleménye lesz a gyerekednek rólad, _ezért_ fogod elkényeztetni, kedvezményekkel elhalmozni, nehogy rossz véleménnyel legyen rólad, és pont ettől fog elkutyulni.

Hidd el, a gyereknek sokkal jobb, ha a szülője világosan lefekteti a határokat, és az ígéreteit (és a fenyegetéseit) következetesen be is tartja. Természetesen csak olyan retorziókat szabad kilátásba helyezni, amelyeket ténylegesen be is tudsz majd tartani (pl kedvezmény megvonás). Ha azt látja a gyerek, hogy mindenki fenyegetőzik, meg ígérget, hogy "Ha te, gyermekem..., akkor majd ez lesz meg az lesz..." -- közben pedig látja, hogy sosem váltják be az ígért büntetést, akkor a büntetlenség tudatával fog továbbra is "zülleni".

Ha viszont igazságos, és következetes maradsz, akkor a gyermeked szemében hiteles ember leszel, akire felnézhet. Az elkényeztető szülőkre a gyerek nem néz fel, legjobb esetben is egyenrangúnak tekinti magát velük, akikkel szemben az adott szó nem számít, hiszen a szülők is lépten-nyomon megszegik, így neki sem muszáj őszintének lennie.