Bocsánatot kellene még kérnem ezek után?
Lehet, hogy nevetséges dolgon sértődtem meg, már lassan én is úgy érzem, de akkor abban a percben a föld alá süllyedtem szégyenemben.
Szóval, a jövendőbeli anyósom szülinapjára voltunk hivatalosak, múlt hétvégén. Még soha nem láttam a párom anyját, mivel a szülei még kiskorában elváltak, és úgymond a nagyszülőknek "passzolták" őt. 2 éves kora óta a nagyszülei nevelték, 14 éve nem látta az anyját. A nő nem is kereste, nem is tudott semmit a fiáról, hogy mit csinál, hol tanul, mit dolgozik, mennyi barátnője volt, van e már felesége, gyereke,...Aztán kb egy hónapja kereste meg az anyját. Beszélgettek facebookon, majd a nő meghívott minket a szülinapjára. A szülinap reggelén úgy ébredtem, hogy egy hatalmas herpesz tátongott a szám sarkában. Soha nem volt herpeszem, és nem is ittam vagy ettem senki után. Mindegy, próbáltam úgy sminkelni magam, hogy ha belépek az ajtón, ne a herpeszem köszönjön vissza az embereknek. Bemutatkoztam az anyjának, láthatóan végigmért, húzta-vonta a szemöldökét. Gondoltam ez a normális a fiús anyáknál, hogy tetőtől talpig végignéz rajtam, szinte átvilágít a szemével, még soha nem találkoztam egyik párom anyjával sem, kivéve most. Leültünk ebédelni, voltunk kb 10-en összesen. Mindenki beszélgetett, nevettek, majd az anyja kb ilyen stílusban odaüvölt nekem az asztal másik sarkáról, hogy: "Te, mi az ott a szád szélén?" Mondom herpesz. Erre ilyet mond 8 ember előtt, hogy nem kellett volna annyi f@szt szopkodnom ilyen fiatalon, akkor talán nem ülnék most ilyen pofával az asztalhoz. Engem a sírás kerülgetett, és csak annyit mondtam neki, hogy a helyében én bekussolnék, mert nem én hagytam el a saját gyerekemet azért, hogy kiköltözzek a szeretőmhöz Ausztriába.(ezért váltak el anno a párom apjával) És otthagytam mindenkit. A vőlegényem utánam sem jött, és este, amikor hazaért, csak annyit mondott, hogy sajnálja ezt a dolgot, de bocsánatot kellene kérnem az anyjától. Na, azt várhatja. Én normálisan viselkedtem vele, egészen addig a percig. Elhiszem, hogy az édesanyjáról van szó, és mondtam neki, hogy akkor megy az anyjához, amikor akar, de azt felejtse el, hogy én ezek után jópofizom neki. Majd lerendezett annyival, hogy hisztis vagyok. Most tényleg szarul kellene éreznem magam?
Igazad volt, bár azzal, hogy így válaszoltál, lementél az ő szintjére.
Ne kérje bocsánatot, és ne is akarj vele találkozni ezek után.
Bemutatkozott.
A helyedben viszont azonnal elgondolkodnék, hogy a párod miért nem ment utánad, és miért az anyjához húz...
Ha ma nem áll ki ma melletted, később mi várható?
Beszélj vele, ha nem érti meg, én nem maradnék vele!
Vőlegényed anyjának beszólása nagyon bunkó volt, a válaszod teljesen jogos volt.
Az ilyen típusú nők kiválóan értenek ahhoz hogy manipuláljanak, a fiával is azért keresi újra a kapcsolatot, mert arra számít, hogy anyagilag a jövőben kihasználhatja. Nagyon érzékeny a lelkük arra, ha valaki szembesíti őket valós énjükkel, nyilván az ellenségének tekint.
Szerintem a legjobb amit tehetsz, hogy próbáld a vőlegényedet minél távolabb tartani az anyjától, ha teheted te ne menj oda.
(Távoli rokonságban ismerek hasonló mentalitású nőt, aki otthagyta kisfiait, ahogy azok felnőttek rögtön "jó anya" akart lenni újra, pénz kellett neki.)
Én sem kérnék bocsánatot.
Viszont a párodon azt látom, hogy az anyja fontosabb neki, mint te. Ezt igazából nem is értem, de mindegy. Ha az anyja úgy akarja, el fog szakítani titeket egymástól. Ezen gondolkodj el!
Ne hibáztasd magad a beszólásért. Egy normális ember igenis nem tűrhet el minden sértést válasz nélkül.
Pl. céges éves pszichológia tesztben az elején még azt válaszoltam, hogy a sértésre nem reagálnék (ez persze nem volt igaz), és akkor pszichológus is kifejtette nekem hogy a sértést igen is nem lehet lenyelni, arra egy normális embernek kulturáltan, de reagálnia kell, sőt egyes munkakörökhöz szükséges is egyfajta egészséges agresszió.
Nem kellett volna azt mondanod neki, hogy kussoljon, mivel Ő mégis csak egy nálad idősebb nő és nála voltál vendégségben. Nem Ő miatta, magad miatt.
Azt kellett volna felelned, hogy igen, talán tényleg nem kellett volna ennyi f aszt szopnom, ilyen fiatalon. Aztán felállni és elhúzni onnan a pi csába. Az, hogy a párod nem ment utánad, még aljasabb és undorítóbb, mint amit az Anyja csinált. Végig hallgatta ahogy valami útszéli kis ku rvának titulálnak Téged, aztán még ott is maradt. Én elhagynám, ne hagyd, hogy így szórakozzanak veled és, hogy így megalázzanak. Ki tudja mit, miket enged majd még a barátodat, hogy csináljanak veled, vagy mondjanak rád.
sokan mondják, hogy lesüllyedtél a szintjére. Lehet, de ott, a megalázottságtól megszégyenülve, indulatból én is süllyedtem volna még mélyebbre.
De legközelebb diplomatikusan csak ennyit mondanék:
1. Inkább vagyok f.szo.ó k.va, mint egy olyan nő, aki erkölcsileg 0, aki elhagyja a családját egy másik f.szért.
2. Ezek után azt gondolom, hogy jobb is, hogy nem maga mellett nőtt fel a párom, jobb élete lett így.
És angolosan távoznék.
Nem kellene bocsánatot kérned.
Én ezek után soha többé nem állnék szóba azzal a nővel. Igen, meg lehet csinálni, én a sógornőimmel akasztottam tengelyt, miután volt képem nem világraszóló szülinapi murit adni az egy éves fiam tiszteletére, aminek a keretében természetesen őket kellett volna terülj-terülj asztalkával várnom (az én családomban ez nem szokás)
és emiatt az egyik nekem esett, hogy én hazudozok róluk össze-vissza, és hülye p.csa vagyok.
Na, ez volt az utolsó beszélgetésünk, ennek másfél éve.
Igazából én örülök, hogy végre van okom nem találkozni velük, nem ott ülni hetente egyszer "hogy a gyerekek együtt lehessenek" mert ez a mániájuk és nekik a gyereken kívül nincs élet.
Tökös csaj vagy, hogy visszaszóltál és otthagytad őket, de lehet a párodat végleg ott kellene. Az én párom az eset után elvett feleségül, és ő sem igen beszél a tesóival, csak az anyjával.
Én is azt mondom, hogy NEM neked kell bocsánatot kérni! Persze, hogy utána továbbra is alázhasson?
Amire vigyázz: Nem tetszik nekem a párod viselkedése.Az, hogy 1. elhagyta őt az anyja, 2. ennyi távollét után még meg is alázza a kedvesét, s erre ő még estig ottmarad!
Félek, hogy manipulálni fogja az anyja, s erre rámegy a kapcsolatotok.
Ha a párod helyében lennék, akkor nálam már az utolsó esélyt is elvesztette volna anyám ezzel a viselkedéssel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!