Mikor éreztétek úgy, hogy el kell hagynotok a családi fészket? Minek hatására?

Én egész tinédzserkoromban szerettem itthon élni a szüleimmel, sosem akartam felnőttest játszani, aki rögtön el akar költözni ahogy betölti a 18-at. Ezt máig így gondoltam, most viszont, 23 éves fejjel egyre inkább kifele húz a szekerem rúdja. Pedig fölösleges albérletbe mennem, hiszen nagy a ház és közel a munkahely is, a szüleim pedig szeretik együtt látni a családot. Most viszont elkezdtek idegesíteni olyan dolgok, amik eddig nem jelentettek problémát, nem is fordjtottam figyelmet rájuk: idegesít, hogy a szüleim képtelenek beosztani a pénzüket, amikor van akkor költenek ezerrel, amikor nincs akkor kérnek. Zavar, hogy elvannak a rendetlenségbe és hiába próbálsz rendet tartani: takarítás utn fél órával semmi látszat nincs. Plusz egyre stresszesebb a levegő, apának alkoholgondjai vannak, anya idegeskedő, önmagát marcangoló típus. Szóval az ideális családi fészek kezd nem annyira ideálissá válni, és mehetnékem van.

Nálatok mikor jött el ez a "mehetnék" érzés és minek a hatására?