Mit gondoltok az olyan 14 éves gyerekről, aki ilyen szavakkal illeti az anyját?
Most éppen "Dögöljön meg az a g*ci, b*ssza meg a k*va annyát" De nevezte már undorító takonynak, és egyebeknek is.
Mindezt pl azért, mert megkérték, hgoy ő is legyen szíves segíteni valamit, de mivel egész napos gépezésen / telefonozáson kívül semmit sem hajlandó csinálni, ezért büntetésből elveszik a telefonját, és ekkor jönnek ezek a kedves jelzők.
Egyébként kezelhetetlen, agresszív, egy csepp tisztelet sincsen benne, undorítóan beszél mindenkivel, és képes a saját anyját lökdösni meg csapkodni. (Én a nővér vagyok, az csak egy dolog, hogy engem már fojtogatott is, meg késsel fenyegetett.)
Saját esetemből tudom, hogy nem feltétlenül a család szolgál mintául egy adott viselkedés kialakulásánál. Nekem is volt egy hasonló kirohanós korszakom kamasz koromban, bár nem volt ilyen durva. Az én esetemben egy rossz banda volt a minta, amibe keveredtem.
A család szerepét abban látom, hogy hagyta idáig elfajulni a dolgokat. Ha idáig nem sikerült kontrollálni, feltétlenül szakemberre van szükségetek, mielőtt kárt tehet másban vagy önmagában.
Iskolában sok probléma volt vele, meg a gyereknek egyáltalán nincs képi látása, nem érzi, hogy hol a határ, meddig mehet el, egyszerűen mintha képtelen lenne felfogni, hogy tanárokkal (vagy akár szülőkkel) nem beszélhet úgy, ahogy. ÉS a probléma az, hogy fel van háborodva, abszolút nem érti hogy mi a baj.
Szüleim tehetetlenek, már anyám kész idegroncs tőle, ráadásul van egy 6 éves öcsém is, akit a nagyobbik öcsém folyton "kínoz" és így a kicsi issza meg a levét a nagy baromságai miatt.
"Érdekes, hogy pont öcsémnél nem alkalmazza, és ő lett ilyen, mi megkaptuk a pofonunkat sokkal pitibb dolgokért is, és viszonylag normálisak lettünk, ő viszont soha nem kapott... Elgondolkodtató..."
Érdekes, az elején azt mondtad, hogy azonos nevelésben részesültetek. Ne mondj már ellent magadnak...
Ja nem. Elgondolkodtató...
Irtó gyorsan elkezdeném rövidre fogni a pórázt. Elég komolyan utánajárnék, merre, s kikkel haverkodik. Osztályfőnököt sem hagynám ki a "havernyomozásból".
Minden egyes ilyen megnyilvánulására nemtetsző szankciókat tennék (nem feltétlenül pofon, de ha más nem jön össze, akkor az sem kizárt), pl. 100 fekfőtámasz, 200 felülés... stb. Ha nem hajlandó, akkor különféle elvonások jöhetnek, pl. szobafogság. Egy hétig nuku számítógép, telefon stb.
S amikor végigcsinálta a büntit, akkor nyugodtan, higgadtan, nyitott lélekkel elbeszélgetnék vele, vajon bántja-e valami. Van-e olyan feszültség benne, amit elmondana. De ez utóbbit tényleg abszolút nyitottan tenném.
A büntit azért nem hagynám ki az elején, mert azért a pozíciókat ilyen esetben nem árt tisztázni. A probléma megoldása meg persze az utána következő beszélgetés(ek)ben van.
Lehet, hogy hosszú folyamat lesz. 14 évesen már eléggé benne van a kamaszkorban. S gondolom nem most kezdődött a szemtelenkedése.
Nos, ha egész nap a gép előtt ül, igazából SENKINEK nincs fogalma arról, hogy valójában kik nevelik a gyereket és milyen hatások érik.... Sajnos a net rosszra is használható, s olyan bandákba keveredhet virtuálisan, amit se szülő, se ofő nem lát át. Chatelhet perverzekkel, erőszaktevőkkel, gyilkosokkat, elmezavarosokkal, nézhet kivégzéseket, szado-mazót, BÁRMIT, s valójában EZEK az emberek nevelik fel őt, nem apa és anya!!!!
Pszichológus, addiktológus SÜRGŐSEN!!!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!