Mit szolnàl ha leejtenèm?! ("nagymama mikozben fogja az alig 1 honapos unokàjàt)

Bocs kérdező értem hogy rossz a viszony de ez 1 poénos kérdés volt ezzen halára idegesiteni magad felesleges.

Próbáld a jó oldalát nézni.

Gyakran jön a kezébe a gyerek te kifordulsz az ajton 1-2 órára elmész vásárolni, elintézed a postát....

Anyáként 1 óra pihi is sokat számit, nyilván nem fogja kidobni az ablakon az unokát és idővel rájön hogy ha nálatok van ő az ingyenes bébisziter és a látogatások számát lecsökkenti.

Válasz: Egy szót nem szólnék.

Elképed anyós: Neeem?!

Válasz: Nem. Egy hang nélkül verném agyon, drága mama, és utána sem éreznék bűntudatot.

Kb. ez lenne az utolsó alkalom, hogy az unokát kézbe vehette. Látni joga van, tehát nézni nézheti...

Ekkora baromsággal ép eszű ember nem viccelődik.

Ez ilyen "mit szólnál, ha kárt tennék az unokában, mert épp megtehetem, elvégre ideadtad. Na, na, mit tudsz tenni ellene, ha véletlenül elejtem?"

A férjed meg nem a te férjed, hanem az anyósod fia. És ez nagy különbség! Előbb vagy utóbb szét fogtok menni, mert anyósod addig bánt, amíg megteheti. Mivel megteheti, nem kockáztatja a fia szeretetét, téged meg ezek szerint ki nem állhat, így bátran bánthat.

Fogtok ti még veszekedni miatta eleget!

A helyedben kb. akkor raktam volna ki a szűrét a drága férjuramnak, amikor egy ilyen viccelődés után nem kérte meg az anyukáját, hogy legyen szíves távozni. A babázásnak vége, majd hívjátok, ha ráértek.

Ennél többet már csak azon fogtok veszekedni, hogy hogy neveled a gyerekedet. Mindent rosszul fogsz csinálni, bezzeg a drága mama, aki már felnevelte a férjedet. (Meg is lehet nézni, milyen töketlenre sikerült.)

Az unokára vigyázás is arról fog szólni, hogy ott tegyen keresztbe, ahol tud. Amit tiltasz, azt megengedi, mert a nagyinál minden sokkal jobb, ami szükséges, azt nem csinálja, mert nem volt régen se divat/ő erre nem ér rá.

Ha vigyáznia kell a kicsire, akkor az lesz a baja, hogy nem neki szülted, ha nem vigyázhat rá, akkor az, hogy ő már felnevelt egy (vagy több) gyereket, azoknak nincs semmi baja, bezzeg te.

Szóval kösd fel a nadrágodat, és szokj hozzá a gondolathoz, hogy milyen lesz egyedülálló anyaként nevelni a gyereket.

Vagy egy élten át nyelheted a megjegyzéseket, hogy "legyen apja a gyereknek".

Ezt írtad:

"komolyan veszem az osszes fenyegeto hozzààllàst a gyemekemhez."

De ugyanakkor nem szóltál semmit. Ne hagyd a férjedre, ha te meg akarod védeni a gyerekedet, hát tedd meg. Ne csak mondd.

Mivel nem komolyan gondolta (feltételezem), nem igazán akadnék ki, mondanák rá valami hasonlóan provokálót de vicceset, hülye kérdésre hülye válasz alapon. Nem túráztatnám magam ezen feleslegesen.

Ha meg komolyan gondolta (gondolom nem), akkor helyben venném ki a kezéből és küldeném el melegebb éghajlatra.

te mennyire befásult vagy.

Anyukám is szokott ilyenekkel viccelni,de csak nevetünk rajta egyet. Múltkor nagymamám kérdezte anyutól,hogy "mi lesz,ha elveszik a lány az osztálykiránduláson?" (viccesen) erre anyu rávágta,hogy "óóóó,majd csinálunk másikat"meg "nincs akkora szerencsém".Nevettünk és pont. Nem kell mindent halál komolyan gondolni. ez nem fenyegetés volt,csak VICC. Nem élnék veled szívesen a férjed helyében :/