Egyszerűen hülyét kapok, normális ez?

A nagymamám mindenért velem ordibál, és veszekszik mikor a felét még csak nem is én csinálom. Ma 3-szor ordítozott velem, azért mert állítása szerint elvittem a szemceruzáját, összetapogattam szándékosan az ajtót, és a körmeim nyoma látszik a kanapén. Nos, anyukám vitte el a szemceruzáját, nem én néztem ki a kukucskálón az ajtónál hanem ő, és a kanapéra még egyszer nem ültem le, nem hogy tönkre tettem volna. És ezt ő is belelátta. Ezek után az elmúlt tíz percben kétszer ordított velem, hogy "olyan mimóza vagyok, mindenért elsírom magam" és mert "olyan trehány vagyok." Már, hogy ne sírnám el magam, ha 5 perc nyugtom nincs, mert mindig kitalál valamit.

Nyáron..Amíg ő dolgozik én itthon vagyok kitakarítok, leviszem sétálni a kutyát, megetetem, eszek, elmosogatok, rendbe teszem az ágyakat. Megesik, hogy lusta vagyok kivinni néhány dolgot, és bent hagyok egy poharat vagy valamit.. na de ha valaki más csinálta a felsorolt dolgokat, akkor miért engem vesz állandóan elő?

Anyám a másik, pont ugyanezt kapom tőle is. Érdekes máshol sehol nincs rám panasz, csak ők ketten ilyenek velem.

Már agyvérzést kapok ettől, hogy ordít a telefonba, ordít velem, ordít mellette a TV, ordít a kutyával, ordít a szomszéddal.. és már egész álló nap csak az üvöltözés, kiabálás megy.

Komolyan fontolóra vettem, hogy átköltözök apukámhoz pár hétre.