Zavar téged az ahogy a párod vezet? Részletek lent.
Mikor párom mellett ülök, miközben vezet kb 3 percenként megy fel az adrenalin szintem.
Még sikerül pont megállnia?
Még pont beférünk? STB.
Elhiszem, hogy ő biztos a vezetésében. Nem is mondom, hogy rosszul vezet, de kissé diszkonfort érzetem van mellette, mert az érzésem, hogy folyton kapszkodnom kell.
Engem ez nagyon zavar, szeretném ha nem a másik kocsi előtt fél méterrel állna meg, ha nem tapadna az előttünk menőre stb. Hogy ne surranyjon folyton ha akad egy talpalattnival több hely valamelyik sávban.
Menjünk dinamikusan, de ne sietve, bevága, rámászva a másikra.
Ezt jeleztem neki többször, de szerintem mivel én csak egy utas vagyok ezért főleg kussoljak, "főleg hogy nem is tudok vezetni". És nem is érti miről beszélek.
Most épp tök összevesztünk, mert bár szerintem én először viccesen, majd finoman jeleztem, hogy legyen kevésbé dinamikus...megállt, hogy akkor szálljak át és vezessek én.
Én nem gondolom úgy, hogy nekem KUSS A NEVEM és nem szabad jeleznem ha mellette ülök és nem érzem kényelmesen magam. Nem vagyok egy zsák, aki csak úgy cipel.
Szerintetek?
válasza:Az exférjem (nem emiatt lett ex), pont ugyanez a kategória, vagy még rosszabb. Meg van róla győződve, hogy remekül vezet. Ez mondjuk igaz is, miliméterre ki tudja számítani, hová fér be előzésnél, ismeri az összes trükköt, amivel előnyre tud szert tenni, rekordidő alatt át tudja szelni Budapestet. Viszont nem veszi figyelembe az emberi tényezőt. Eszébe sem jut, hogy a vele szembe jövő autós esetleg pánikba esik, mert nem tudja kiszámolni, hogy elférnek-e, és az árokba hajt. Eszébe sem jut, hogy hiába uralja nagy sebességnél is az autót, egy esetleges defektnél nem mindegy, hogy mennyivel ment.
Szóval gyakorló életveszély. Csak akkor ültem be mellé, ha nem volt más megoldás. De elég hamar rájöttem, hogy jobb, ha én vezetek. Kevéssé voltam profi, de nem hittem legalább, hogy sérthetetlen vagyok, így biztonságosabb volt, főleg a gyerekekkel.
Az "új" férjem viszont nagyon higgadtan, és megfontoltan vezet. Nem pitlikel, de nem is nyomul, tényleg jól csinálja. Mégis parázok mellette időnként. Ennek két oka is van: a múltbéli tapasztalataim és az, hogy rengeteget vezetek, így nem érzem magam túl jól, ha más ül a volán mögött.
Kedves Kérdező!
Neked annyit tanácsolnék, hogy ezt a kérdést ne vezetés közben vitassátok meg. Inkább otthon, de legalább autón kívül és higgadtan. A helyedben szépen felfrissíteném a tudásomat, hogy ne legyek a férjemre utalva.
válasza:Az mindenképp egy megoldás, hogy én is megtanulok végre vezetni. Aztán majd ha együtt megyünk valahova, akkor én vezetek.
Én akkor a kocsiban úgy gondoltam, hogy nem bántóan mondtam hogy "ne menjünk ennyire sportosan", persze lehet ő máshogy mesélné el.
Tök jó volt a hangulat, egyáltalán nem állt szándékomban elrontani...inkább ő okozott nekem belső feszültséget a jó hangulat ellenére, hogy rámászott másokra és 10 perccel korábban akart célba érni.
Persze jobb ezt nem ott megbeszélni, de totál nem gondoltam hogy üvöltése kezd majd. Egyébként meg már többször volt ez téma, szóval tudja mit nem szeretek, persze az más kérdés, hogy neki lehet nem tűnik fel az a viselkedés, ami engem már zavar.
válasza:Az, hogy elfogadja, hogy téged zavar valami, és ezt figyelembe is veszi, pusztán empátia kérdése.
Gyerekkoromban a nagyapám a két falu közti kanyart Halálkanyarnak nevezte, mert egyszer volt ott egy baleset. annyira megmaradt bennem az elnevezés, hogy bár tudom, hogy egy sima, teljesen veszélytelen, jó ívű kanyar, 50-nél többel halálosan félek benne. Mindegy, hogy én, vagy más vezet. A férjem már automatikusan lassít, ha odaérünk. Megérti a félelmemet, elfogadja, tesz ellene.
válasza:A férjem rendkívül jól vezet, annak ellenére, hogy rally versenyző. Eleinte ő is sportosabban vezetett, de mondtam neki, hogy a gyomrom nem állja ezt a stílust, és ha nem változtat nyomban összehányom őt is és a kocsit is. :) Azóta nem úgy vezet, úgy csinálja, hogy biztonságban érezzem magam, ne legyek rosszul. Nagyon figyelmes, és sok balesetet előzött meg a tapasztalatának hála. Főként az olyan barmok miatt (elnézésedet kérem), mint a párod, szokott gyomor idegem lenni. (Olyan is volt, hogy elég nagy kár lett a kocsinkban az egyik ilyen menőnek köszönhetően. De olyan is előfordult, hogy szembe jött velünk egy autó, 2 másikat előzött éppen. A mi sávunkban haladt, és esze ágában sem volt visszahúzódni a saját sávjába. 1 méteren múlt, hogy nem ütköztünk frontálisan. Ezt köszönhettük a férjemnek és az előzendő autó sofőrjének. Én akkor voltam 38 hetes terhes...)
Ne haragudj, de remélem egyszer valaki nem fogja sajnálni a kocsiját, és jól megszívatja a párodat. Hátha visszább vesz az arcából.
válasza: válasza:diszkoMfort. ha idegen szót használsz, tanuld meg leírni. (ezt csak úgy zárójelben)
nos, ha valaki mellé beülök, akkor az valamilyen szinten azt jelenti, h megbízom benne, rábízom magamat. mert ahogy a kormány, úgy az életünk is a kezében van. ültem már olyan sofőr mellett, hogy mondták a haverjai, h őrülten vezet, szeretnéd kipróbálni jobb1ből? :) mondom persze! és tény, h valamennyire féltem, de bíztam benne. inkább olyasmi élmény volt, mint egy jó horror. kicsit félsz, de izgalmas.
utálom, ha valaki nonstop szövegel a vezetési stílusom miatt. legutóbb kirándulni voltunk, szerpentines hegyi út, anyám hátul, párom mellettem. kicsit talán sportosabb voltam, de anyámnak be nem állt a szája. igaz, neki is 10 éve van jogsija, de vezetni nem igazán tud. nem is szokott. magyaráztam neki, hogy a vezetőülésből teljesen máshogy érzed a dolgokat, mint hátulról vagy az anyósülésről.
ha tudnál vezetni, sztem nem venné beleugatásnak. akkor egy szinten kezelne saját magával, nem érezné, h a pálya széléről dirigálsz neki.
egyébként a párom is csinál néha húzós dolgokat, de mivel szeretem, és tudom, h ő is szeret, ezért tisztában vagyok azzal, h nem kockáztatná az életemet.
sztem veled az a baj, nem bízol benne eléggé.
ja, és azért se dumálj bele a stílusába, mert azzal csak felidegesíted, és könnyebben megvan a baj. inkább otthon, nyugiban dumálj vele erről, vagy tanulj meg vezetni, vegyél egy autót, és akkor nem kell mellé beülnöd.
ha megáll, és átadja a kormányt, akkor szállj be, vezess ahogy jónak látod, aztán majd megtudod milyen az, amikor folyton kritizál valaki...
válasza:Nem "ugatok folyamatosan" bele a vezetésébe.
Nem dumáltam neki lépésről lépésre, hogy mit csináljon, mit ne csináljon.
Én sem bírnám, ha valaki folyton magyarázna nekem, hogy "jaj, lassíts, jaj ne csináld ezt, jaj ne csináld azt stb".
Összefoglalva arra kértem menjen lassabban.
Pontosabban, hogy "vezessen kevésbé sportosan", hogy "nem sietünk".
Nem pofázok neki folyamatosan a anyósülésből és nem jajongok. Ez tudom, hogy tök idegesítő.
Nem csak én döntöm el, hogy beülök valaki mellé a kocsiba. Persze igen én ülök be mellé. De ő is felelőségget vállat, ha van egy utasa.
Nem csak arról van szó, hogy ne öljön meg egy balesetben...bár ez most túlzás azért, mert ennyire nem vezet balesetveszélyesen...hanem arról, ha valaki jelzni neki hogy kellemetlenül érzi magát. lásd...izzad a tenyere, mikor mellette ül, akkor ezt vegye figyelembe és kicsit relaxáltabban vezessen.
válasza:Az én párom mellett sosem féltem, nagyon jól vezet. Pedig én hajlamos vagyok frászt kapni, pedig még komoly balesetem nem volt, csak 1 koccanása volt apunak, az is kis sebességgel, mégis általában félek. De párom mellett sosem, sőt apu mellett sem, mindketten kiváló sofőrök, nem kockáztatnak, nem sietnek sehova.
Apósom vezetési stílusát nem bírom, bevágom a fejem, hiába vagyok bekötve, hirtelen gyorsul, kanyarodik; olyankor szabályosan remegek, hál' Istennek sokszor nem kellett mellé beülnöm.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!