Szerintetek normális ez a kapcsolat? Van egy féltékeny férjem január óta.

[link]

Olvasd el és kérlek írd le, hogy hány pont illik rátok.

Már bocs. Házasok vagytok. Egy házban éltek és Neked nincs saját kulcsod?

De ez csak az egyik kérdés, ami igazán érdekelne, az az, hogy minek vagy még vele? Mert ezt már sokan feltettük neked, és még mindig nem válaszoltál, ezért nekem egy kicsit kamunka tűnik a dolog.

Szia,én lassan húsz éve reménykedek ,hogy a férjem felhagy a bunkó féltékenykedős viselkedéssel.-nem viccelődhettem férfi ismerőssel,nem lehettek barátnőim,egyszer azért is megvert mert tovább maradtam a munkahelyen és nem szóltam neki.

Engem azért még soha nem zárt be!

Veled ellentétbe nekem végképp nincs hova mennem gyerekkel!

Tanulj belőlem,kutyából nem lessz szalonna,nem fog megváltozni,idővel csak roszab lesz.

MINDIG van hová menni. Vannak segélyszolgálatok, vannak helyek, vannak ismerősök, akármi. Csak akarni kell.

El se tudom képzelni, hogyan képes valaki önként tönkre vágni az életét, egy kósza remény miatt, hogy majd egyszer, tán-tán megváltozik.

Elárulok valamit: NEM FOG MEGVÁLTOZNI. SOHA. Az ilyenek nem változnak. Ne a filmeknek, meg a romantikus regényeknek higgyünk. Ez az élet nevű piszok aljas, és szemét dráma. Nők, és csekély számú férfi: ilyen helyzetből menekülni KELL, amíg lehet. Ott a NANE, ott a rendőrség, akárki. Kérjetek segítséget, ne arra várjatok, mikor durran el az adott kétsejtű, élőlénynek is nehezen nevezhető .... terméknek az agyhelye annyira, hogy egy pofon helyett annyit ad, hogy belehalsz. Nem egy eset volt már, és pont ilyen emberek miatt lesz még bőven.

Akkor milyen kulcsod van?

Életveszélyben vagy, te meg azon bánkódsz, hogy sohasem fog bízni benned?

Ő miért vett feleségül egyáltalán?

Akkor bízott benned?

Eszébe jut, hogy már nem bízik, és akkor neked annyi?

Arról nem volt szó, hogy szeret-e egyáltalán, vagy csak szerzett egy bezárható guminőt?

Nem változik meg, ennek egyik legfőbb akadálya TE vagy, hogy elfogadod ezt a viselkedést, és ezzel megerősíted.

De hát ez nem "változás" dolga, beteg elme, szerintem ez a paranoia, és kezelés nélkül minden betegség súlyosbodik!

Bakker, engem életemben kétszer zártak be, mindkétszer véletlenül. Egyszer anyám gyerekkoromban, egyszer a férjem.

Mindkét alkalommal elfelejtették, hogy náluk maradt a kulcsom. Olyan hosszú bocsánatkérést még nem hallottam, mint tőlük, amikor fél órára bezártságra kényszerültem.

Pedig akkor nem is haragudtam rájuk, mert tudtam, hogy nem szándékosan tették, csak elfelejtették, hogy előző nap nekik adtam a kulcsomat.

El nem tudom képzelni, hogy valaki szándékosan bezárjon bárhová. Azonnal mennék a rendőrségre és menekülőre fognám.

Kérdező, kérlek válaszolj erre: ha egy barátnőd mesélné ezt, mit javasolnál neki?