Mit érdemel az a bűnös, aki a barátnőd és aki ágyba ráncigálta a férjed?
Kedves kérdező, teljesen megértelek! Az eddigi válaszadók közül hánynak kellett egy ilyen traumát feldolgoznia? Az ember (lánya) nem pár évre házasodik, hanem egész életre való elkötelezettséget és társat remél. Bizony, én is ki akarnám tekerni annak a nőnek a nyakát első körben.
Persze utána számba kell venni a saját kapcsolat hibáit is...
Mindenesetre teljesen megértelek, képzeletben bármit megtehetsz a tisztelt "barátnővel", de ha a férjeddel mégis kitartotok egymás mellett, be fog igazolódni, hogy akármilyen jött-ment kis nőcskék nem vethetnek véget egy erős kapocsnak. Reméljük attól (már ha van annyi lelkiismerete) még sokkal rosszabbul fogja magát érezni a hölgy. A férjedet se engedd el szó nélkül...
Én biztos rámásznék a férjem legjobb barátjára. VAgy ha nincs hozzá gusztusom, mert bizony szeretem a férjem, biztosan jól megszívatnám, de úgy, hogy utána vagy 2 évig köhögjön.
A barátnő meg szóra sem méló többé. Ki? A barátnő? Milyen barátnő? Kb ennyi. Ő meghalt, sőt nem is élt sosem...
hát figyi! Lehet, hogy a férjed tényleg pillanatnyilagos döntése volt és úgy érzi a hétköznapokban minden ok köztetek. Tudod van az a mondás, hogy " ha a f*sz feláll az ész megáll!" De Sajnos, ha kibékültök sincs arra garancia, hogy ez nem esik meg máskor, mással, más körülmények között. Szerintem a 'barátnőt' is kérdezd meg, hogy esetleg volt-e valami előzménye a dolognak. Tudasd vele, hogy a barátságnak már úgyis mindegy, ezért csak annyiban leyen Rád tekintettel, hogy elmondja ki volt a kezdeményező.
Vizsgálj meg minden lehetőséget szerintem és ezután dönts a továbbiakról.
Minden jót Neked!
én teljesen le vagyok döbbenve, hogy itt mennyi olyan ember van, aki azon törné az agyát, hogy másnak hogy ártson, hogy álljon rajta bosszút.
mi hazsnotok van abból, hogy másnak rosszat akartok?
ami megtörtént, az megtörtént, azon már nem lehet változtatni. abból csak tanulni lehet a jövőre nézve. ha ilyen agresszív lenne a párom, akkor lehet, hogy én is menekülnék ill. nem merném megmondani, hogy vmi nincs rendben.
A férjem barátja, mint vigasz, mint bosszú: még meg is történhetett volna. Ugyanis jelentkezett lelki támasznak, amiről kiderült, hogy nem csak ott támasztana.:)
Ezen a ponton már először tudtam nevetni, mert olyan az életem két hete, mint egy kabaréjelenet. Le is feküdtem volna vele aznap este de vonzalmat nem érzek, bosszúból nem megy.
Nem vagyok agresszív. Gondolatban igen, egyébként sajnos nem. Pedig most nagy hasznát venném.
A férjem meg tényleg elmenekülhetne egy kicsit. Bár nem bántanám, de jót tenne ha nem lenne a sarkamban. Már nem jelent olyan megnyugtató érzést ránézni.
Barátnőnek lenni: nekem ez egy kicsit vérszerződés. Mivel a nők között ritka a szolidaritás (de mindenképpen elmaradunk a pasiktól) igen komoly érvágás ha egy fontos ember is kidől a sorból.
Köszi a válaszokat!
"A nők között ritka a szolidaritás" - azért én még hiszek benne.... De az ilyen nem igazi barátnő. Mondom ezt úgy, hogy azt vallom, a férj a hibás elsősorban, "ráncigálni" férfit nem lehet, ha nem akarja ő maga is. És ezt Te is tudod, és ezért érzed magad úgy, ahogy.... Sajnálom! :( Az is hülyeség, hogy a férfi félrelépése a rossz házasság következménye. Akiket ismerek félrelépő férfiakat, mind azt mondták, szeretik az asszonyt, és minden jó vele, csak a "vadászösztön" (ami nincs, csak egy jó kifogás...) Egyáltalán nem kell azért megbocsátanod, mert a nők 90 vagy még több százaléka lenyeli a békát. Nekem is van az ismeretségi körömben olyan, akinek a legjobb barátnője lefeküdt a pasijával, amíg a csaj 9 hónapos terhes volt, és a pasi el is hagyta miatta kisbabástól a párját... És a csajszi drágám még azt mondja nekem, azért valahogy rendbe akarja hozni a barátságot.... :( Hát pedig ennek már annyi, milyen barátnő az ilyen?
Ha a világ legjobb pasija is a barátnőm férje, őrülten vonzódok hozzá (eleve köteles vagyok ezt az érzést elnyomni) és rám mászik, akkor is kutya köteles vagyok elutasítani, és ha megtudom, hogy más nőknél is próbálkozik, akkor meg kutya kötelességem elmondani a barátnőmnek akkor is, ha nem hisz nekem és megharagszik rám...
Teljesen jogos, ha megkéred a férjedet, hogy minimum egy kis időre költözzön el, mert látni sem bírod... Vagy ha az övé a ház, akkor minimum egy kis időre Te elhagyod. Aztán majd meglátod, mi lesz... De szerintem fontos egy időre elhagyni, hogy érezze a tette súlyát. Szálljon csak szépen magába! Nehogy elkövesse még egyszer, ha netán megbocsátasz neki...
Amikor férjhez mentem anyósom azt mondta, kislányom barátnőd sose legyen. Nem értettem . Most már értem.
Gondold el: te kibeszéled magadból az érzéseidet , örömödet , bánatodat lassan veled együtt éli meg ami a tied. Lassan úgy ismeri a férjedet is , ahogy te. Ami meg napi szinten ott van körülötted lassan feltűnik, gondolkozol rajta, esetleg megkívánod........
Tudom,hogy ez nem válasz a kérdésedre de a jövőre nézve talán segít.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!