A hugom fia visszamondogatott dolgokat nekem, hogy otthon miket hallott rólunk a szüleitől, ti mit reagálnátok erre?

Ilyenket mondott,hogy a szülei szoktak beszélgetni rólunk a mi családunkról,hogy mi milyen semmirekellők vagyunk,mert még nem értünk el semmit hozzájuk képest,nem úgy mint ők.

A férje családja nagyon támogatja őket anyagilag ,tavaly is 3 millió forintot kaptak csak karácsonyra.Nekünk viszont mindenünk hitelből van,van egy tartósan beteg gyerekünk akinek a kezelése,fejlesztése sokat,rengeteget elvisz,mindketten igyekszünk előteremteni az anyagiakat.

A hugom a gyerekeit hetekre elküldi hozzánk nyáron ha szabin vagyok,az én hiperaktív fiamra (ő a tartós beteg,fejlesztésre szoruló születési problémák miatt) viszont azt mondja ,hogy nem akarja egy napra sem elvinni magukhoz,mert van őneki éppen elég gondja az én gyerekem nélkül is,egyébként nem agresszív kisfiúról van szó,csak nagyon mozgékony,6 éves már.

Tehát abszolult egyirányú az,hogy én az ő gyerkeit nyaraltatom,viszem őket mindenhová nyáron,itt alszank hetekig,ő eddig még soha egyetlen napra nem vitte el az enyémet.

A kisfiamról is mondogatott vissza a hugom fia dolgokat,például,hogy a szülei azt mondják,hogy egyértelműen a nevelés miatt olyan eleven ,mert biztosan rosszul neveljük,nem követelünk tőle,hiába mondtam már el 1000 X ,hogy mit mondtak az orvosok,hogy mi az oka a hiperaktivitásának,nem nevelési probléma,hanem eltérő idegrendszeri működés.

Egyik nap vázoltam a hugomnak a jövőbeni terveinket,hogy a férjem külföldön keresett béréből félretéve hogyan tervezzük a későbbieket,erre nagy hahotázásban kezdett,hogy csak álmodozzak,úgysem lesz ezekből a tervekből soha semmi.

:-(

Olyan nyomorultul érzem magamat amiért így viszonyul a testvérem hozzám !