Belekezdenél egy kapcsolatba valakivel, aki házasságellenes?

Szerintem egy jó kapcsolat egyik alapja, hogy a felek a legfontosabb dolgokról(gyerek!, házasság, lakhely, anyagi dolgok, stb) hasonlóképpen gondolkozzanak, illetve a jövőbeni terveik összeegyeztethetőek legyenek. Különben jön a megalkuvások sorozata, a boldogtalanság.

Ilyen esetben még szerintem kevésbé fájdalmas az elején elköszönni egymástól, mikor még nem alakultak ki komolyabb érzelmek, mert később átmehet a dolog szenvedősbe. Persze lehetséges, hogy az illető később meggondolná magát (velem is hasonlóképp volt, mikor megismertem a párom) de ilyen kétes dolgokra inkább nem szabad hagyatkozni.

Első vagyok.

Szóval ez szerintem is más, mint a gyerek-kérdés, mert ha valaki együtt él valakivel, közös a lakás, a pénz, az élet, az jóformán házasság, csak nincs róla papír.

De tök úgy élnek, mint a házasok, tehát az élet semmiben nem különbözik attól, mintha törvényesítve lenne a dolog.

A gyerek kérdés más, mert vagy van gyerek, vagy nincs, itt nincs más szemléletmód.

Mi éltünk Svédországban a családommal, és ott egy csomóan nem is házasodnak meg soha, viszont úgy élnek, mint a házasok.

Volt egy baráti pár, akik imádták egymást, mind a ketten 46 évesek már, van két gyerekük, szép házuk, nagyon szeretik egymást, és mégsem házasok.

És nagyon boldogok így is.

Aki vallásos, annál ez persze más, mert ők házasodnak, és házasodjanak is, mert így kívánja a vallásuk, de egyébként a házasság és az együttélés között semmi különbség nincs.

Egy kapcsolat nem lesz jobb a házasságtól, és anélkül sem szeretik egymást kevésbé a felek.

De mondom, nem arról beszélek, hogy valaki együtt élni sem akar, hanem arról, hogy nem akar felhajtást, nem akar menyasszony lenni, nem akar lagzit stb...

Attól még lehet szerető társ, és jó ember.