Lányok! Milyen életetek van/volt 12 évesen? (lent)

most vagyok 23 éves, nem nagyon emlékszem, de megpróbálom leírni, ami eszembe jut.

felkeltem, anyuék reggelit csináltak nekem, elsétáltam a suliba, ott volt tőlünk 2 percre. a suliban rendesen figyeltem órákon, szünetben a barátaimmal játszottunk (adj király katonát, meg ilyeneket, sztem ezeket már nem is ismerik a mai fiatalok :D). suli után tanultam, megcsináltam a leckémet, majd játszottunk a tesómmal. kártyáztunk, társasoztunk, nintendoztunk, vagy természetesen lementünk a barátainkkal játszani. labdáztunk általában, vagy ami épp eszünkbe jutott.

nem volt olyan, amit ne engedtek volna meg a szüleim, mert nem akartam olyan dolgokat, akkor még nem ilyen világ volt.

nem haverjaim voltak, hanem barátaim. és mégis hogyan viselkedtem volna velük? játszottunk, elvoltunk, ennyi.

nem volt pasim, nem is gondoltam ilyenre. 14 vagy 15 lehettem mikor először csókolóztam, és hoppá, nem volt ciki a dolog. és 18 évesen vesztettem el a szüzességemet, mégsem maradtam ki semmiből.

amúgy jó kis kérdés, így legalább a mostani 12-13 évesek láthatják, hogy milyen más is volt anno az élet ennyi idősen. nem az számított, hogy ki hány sráccal feküdt már le, hanem az, hogy ki tudott messzebbre ugrani a hintából :) régi szép idők!

11. es, nagyon egyetértek :)

félő, hogy ha meg is tudják, milyen volt a mi időnkben, csak nevetnek egyet, és lépnek tovább...

lehet, azt hiszik, szegényebbek voltunk, mert nem volt mobil, mp3, meg minden biszbasz...

pedig sokkal színesebb volt a gyerekkorunk, sokkal értékesebb, mint a mai tinik sablon-élete.

Tudom, mert a családban is látom. Gyerek előtt a mobil és 100 másik kütyü, és néz ki a fejéből, mondván: unatkozom.

Mondom neki, játszunk! Az milyen ciki...

Olvass akkor! Az meg milyen ciki...

Menjünk sétálni, közben beszélgessünk!

Sétálni? Az fárasztó, inkább menjünk vásárolni, anyutól kérek pár ezrest. (az nem fárasztó, a pláza...)

Nem értem néha a mai tiniket.

Jajj, valaki, aki tudja, mi a Sliders!!! :D

Mi is mindig az udvaron ugráltunk, és közben kiabáltuk, hogy "csúszunk!!". Az egyik tanár egyszer megkérdezte, hogy de mégis, hova csúszunk? Mi a világ legtermészetesebb dolgaként mondtuk neki, hogy hát egy másik dimenzióba.

Mire ő: Jól van, akkor csússzatok be a terembe, kezdődik a matek óra! :)))))

Asszem, kicsit hülyének nézett minket. :P

Reggel 6.30 körül suliba indulok egyedül. Délután 14-16 óra között érek haza. Tvzem, eszem valamit aztán leülök tanulni. Anyukámmal lakom egy szobában, így nem lehetek fent túl sokáig. Más elfoglaltságra nem emlékszem.

Megengedték, hogy egyedül buszozzak, már egy éve van saját kulcsom is. Nem engedték, hogy legyen mobilom (13 évesen lett), nem engedtek el késő estig, csak a sulidiszkóba este 21-ig.

Önállóan készítem össze a táskám, önállóan ülök le vacsizni, vagy megyek kimosni a bugyikat.

Haverok többnyire fiúk, néha elbeszélgetünk, néha cinkeljük egymást. Lányokkal sokat levelezünk órán. Ekkor még volt egy legjobb barátnőm, vele sok időt töltöttem, de már nagyon beárnyékolta a kapcsolatunkat egy új osztálytárs, aki el akarta Őt venni tőlem.

Nem volt pasim,,de mindig szerelmes voltam plátóian valakibe. Csak álmodoztam kapcsolatról.

Nagyjából ennyi. :)

23N

Számítógép nem volt, csak a nagyon gazdag helyeken. Így testközelből talán évente egyszer láttam számítógépet, de azt se tudtam mire való. Internet meg szintén alig-alig volt. Tv-ben 3 csatorna volt, így nem volt túl sok választási lehetőség, hogy mit nézzünk. De nagyon "menők" lettünk, amikor apu külföldről hozott parabola antennát, és onnantól düböröghetett az MTV és a többi külföldi zene csatorna :) Amúgy imádtunk rádiót is hallgatni, kazettával bekészülni és felvenni a kedvenceinket. Utána a lányokkal együtt a sötét szobában táncoltunk mint az idióták a kazettákra :D

Nagyon kreatívak voltunk, rengeteg játékot tudtunk magunknak kitalálni, amihez semmi nem kellett.

A környéken lakó fiatalokkal együtt mentünk suliba és együtt jöttünk délután haza, majd ebéd és leckeírás után mentünk ki és sötétedésig együtt voltunk.

Azért nem mondom, hogy nem érdekeltek a fiúk, mert szerintem mióta világ a világ ilyen korban már megkezdődik az egészséges érdeklődés a másik nem iránt. Így a mi nagy társaságunkban is mindig megvolt, hogy ki kifelé húz, ilyenkor a fiúk csokit hoztak a lánynak vagy kettesben is elmentek sétálni vagy papíron leveleztek (nem facebookon :D ) Akkor is akadt már olyan, akinek 12 évesen elcsattant egy csók, olyankor napokig hüledeztünk, hogy úristen, xy már csókolózott és azért minket is hajtott a vágy, hogy kipróbáljuk. (nekem 15 évesen volt az első)

Menő dolognak számított akkoriban az emlékkönyv és a barátság füzet :) Nekem még mindig megvannak.

Szentek azért mi sem voltunk. Egyik "szülinapi buli" (egy körülbelül délután 2-től este 8-ig tartó dologról volt szó) alkalmával az egyikünk elcsent otthonról 1 üveg italt, mi meg megittuk :) Persze, mivel jó sokan ittuk, így nem igazán lett semmi hatása, szóval szerintem ezelőtt x évvel is csináltak már ilyet a fiatalok, csak nem ilyen mértékben és nem ennyire nyíltan.

-Hogy telik egy napod? Felkeltem 10kor, sokat számítógépeztem napi 7-8 órát, olvastam mellette de ezt persze nyáron! suli időbe tanultam!

-Mit engednek/nem enged a szüleid? Piericnget, tetkót későn haza járást nem engedtek, átmehettem barátnőzni, ott alvás náluk(barátságból, mivel én is lány vagyok)

-Milyen területen vagy önálló? semmilyen

-Hogyan viselkedsz a haverjaiddal? szerettem őket volt pár haverom, együtt beszélgettünk stb

-Van/volt már pasid? Nem, de szerelmes voltam akkor már egy fiúba, akibe ovis korom óta szerelmes voltam.

18/N