Párommal beszélgettünk a gyereknevelésről. Elrettentem a véleményétől. Most mi legyen?

Szerintem menekülj, mert ez az ember akár rajtad is képes elcsattintani egy-két nevelői pofont!

A körülugrálásról annyit, hogy pl amíg a kicsi nem tudja kitörölni a fenekét, addig igenis oda kell ugrani, akármit is csinál, mert ezt egyszerűbb elintézni, semmint a ruhát, meg a bútorokat mosogatni szegény gyerek után. Szóval egy jó darabig MUSZÁJ körülugrálni a gyereket.

Én is kaptam, ha kellet pofont, de azért nem lett senki rommá verve, nem voltak erőszakosak, agresszívek a szüleim, ne essünk át a ló túloldalára!

De, ha rongyosra tépi a szülő a száját, a gyerek meg richtig ellentmond, igenis kell az a pofon, vagy seggre pacsi, ne a gyerek neveljen minket. Tényleg körül kell nézni a mai fiatalságon, ők már ebben nőttek fel, hogy anya apa nem nyúl a picikéjéhez, lehet bármekkora zsivány is.

A másikat meg remélem kinövi, a gyerek nem önellátó, kötelessége lesz körül ugrálni.

Minden olyan embertől, aki megüti a gyerekét, akár férfi, akár nő, elvenném a gyereket! Vagy jól megverném minden a gyereknek adott pofon után. Bevezetném a munkahelyén is. Nem jól csináltad, nesze egy verés! Nem tetszik az utasítás? Nesze egy verés! Elkéstél? Nesze egy verés!

Talán majd rájönnének, hogy

1: gyereket és állatot nem ütünk!

2: az erőszak erőszakot szül.

Biztos, hogy nem szülnék olyan embernek, aki így áll hozzá a neveléshez.

13-as, te saját magadnak mondasz ellent, de mindegy.

A kérdésre válaszolva: gáz a hozzáállása, de nem a pofon miatt, hanem a síró gyerekhez való nem ugrálás miatt. Lehet, hogy homlokegyenest másképp viselkedne, és mintaapa lenne, de az is lehet, hogy nem. Nem lehet tudni.

Az hogy milyen apa lesz az lutri mint minden férfinél.Hány férfi igérgete hogy foglalkozik a gyerekkel és közben meg le se Sz@arja.Mondani bármit lehet.Nálunk az volt hogy a párom azt mondta ő szigorú szülő lesz,igy megneveli a lányunk meg úgy,ehhez képest mindent ráhagy.

Sokmindent eltervez az ember előre amiből később nem lesz semmi.

A pofon nem jó megoldás,inkább a popsira csapás,megvallom én is alkalmaztam már,de csak indokolt esetben.Mi mindketten úgy gondoltuk hogy "verés" nélkül nem lehet egy gyereket felnevelni.

OMG. a kedves 13-as elég csökkent képességű. nem kell mindent így sarkítani.

sztem egyikünk sem mondta, h véresre kell verni a gyereket, csupán annyi, h egy jókor adott pofon bizony sok dolgot helyretesz.

mondok egy példát: nem akkor mentem haza, amikorra megbeszéltük, hanem késtem vagy 2 órát. se telefon, se semmi, szóval anyám aggódott. hazamentem, higgadtan kérdőre vont, adott egy diszkrét taslit, aztán elküldött a szobámba gondolkodni. utána elmagyarázta, h mennyire szeret, és ideges volt, h nem tudta hol vagyok. többet ne csináljak ilyet. nem is csináltam.

mint mondtam, nagyon szeretem az édesanyámat, nem a jószándékú anyai pofonoktól utálja meg senki a szüleit, hanem azért mert ok nélkül agyba főbe verik.

a párom is kapott pár pofont már az anyukájától, nem lett tőle lelki sérült.

beszélgettem erről kollegákkal, barátokkal, ők is kaptak. nem ettől függ, h szeretik-e a szüleiket.

aki nem kapott, azon meg is látszik, mert neveletlen nyegle bunkó.

akit meg agyonvertek naponta, az más téma. ott egyértelműen a szülő a hibás, azt én is minimum megkínoznám, h értse, mit tett a gyerekével.

"egy gyereket igazán megnevelni nem lehet csak szavakkal, hanem néha kell a pofon is"

Tehát csak a szavakat és a pofont ismeri. Rég rossz. Nevelni elsősorban PÉLDÁVAL lehet, és amellé jöhetnek a szavak illetve egyéb módszerek. Pofonnal is, és pofon nélkül is lehet értelmesen nevelni, így ebben az egy kérdésben nem akarok állástfoglalni, hogy melyikteknek van igaza.

A konkrét kérdésedre meg nem tudom megmondani, hogy mi legyen. Most kiderült valami, ami épp távolít titeket egymástól. Konkrétan az, hogy egy fontos, de még nem időszerű kérdésről másképp gondolkodtok. Nincs kizárva, hogy ebből a későbbiekben komoly problémátok lesz, de egyáltalán nem biztos. Mindkét alábbi dologra megvan az esély:

-egy ilyen nevetséges apróság miatt szakítottál mewg egy amúgy nagyszerű kapcsolatot;

-már akkor szakítanod kellett volna, nem szabadott volna figyelmen kívül hagyni az árulkodó jelet.

Beszélgessetek többet! Ismerjétek meg jobban egymást, és amikor úgy érzitek, akkor döntsétek el, hogy akarjátok-e együtt folytatni.

"sztem egyikünk sem mondta, h véresre kell verni a gyereket, csupán annyi, h egy jókor adott pofon bizony sok dolgot helyretesz."

Én sem állítottam ilyet. Csak annyit írtam, hogy gyereket NEM ütünk meg! De aki szerint én ettől csökkent képességű vagyok, annak őszintén gratulálok! És őszintén sajnálom a gyerekét is! :( És még megkérdezik miért olyan agresszív és pimasz sok mai gyerek. Ott a példa előttük: a szüleik.

A saját gyerekéhez mindenki másképp viszonyul,mint más ismerős gyerekéhez.Amikor én 14 éves kamaszlány voltam,elég rossz osztályba jártam.Az akkori barátnőim nem voltak hozzám valók.Én lehívtam őket a Balatonra,a nyaralónkba.Apukámnak feleseltek(nagyon durván),amellett meg úgy viselkedtek,mint az utcalányok.Na,apukám azt mondta,úgy lekeverne nekik 2 pofont,hogy a lábuk se érne a földet.Ennek ellenére egy kezemen meg tudom számolni engem és a húgomat mikor bántotta.Szóval igen,tény,hogy agyba-főbe verni a gyereket nem kell,de egy-két nevelőcélzatú pofon nem árt.Lehet,hogy anno a barátnőimnek a szülei szigorúak,akkor ők sem vesznek el a nagyvilágban.Azt azért kihangsúlyozom,hogy ettől függetlenül,nemcsak pofonnal lehet jó kislány valaki.Most valószínűleg minden gyerekben a visítógépet látja csak,de hidd el ez a sajátjánál teljesen másképp lesz.Viszont az fontos,hogy csak akkor vállaljatok babát,amikor mindketten szeretnétek.

Sok sikert a próbálkozáshoz!38 hetes kismama