Hogy vigasztaljam meg a lányomat? Diák munkán van, most hívtak, hogy nincsenek megelégedve a mai első napjával.

Az én személyes éleményem az olvasottak alapján:

Ha nem létfontosságú, ne menjen dolgozni, már csak azért se, mert mint látjuk nem igazán kétkezi munkára termett! Ami most még nem baj, de később, amikor neki kell majd eltartani magát, lehet hogy gondot fog okozni. Ha nem lesz valamiben nagyon jó és nem talál valamit amit szívesen csinálna, akkor mégis mihez kezd majd? Abban azért néhány embernek igaza van, hogy ma itthon ezt éljük: Kell a munka? Kell! Akkor dolgozzál! Ha nem kell munka, lehet hazamenni...

Azért ne nevezzük már nehéz fizikai munkának a paprikaszedést...rádásul 5 órában! Vannak ettől sokkal megterhelőbb munkák is!

Ahogy kiveszem nevelési célzattal küldted el dolgozni, akkor ne hátrálj meg. Igenis tanulja meg, hogy nem az égből potyog a pénz!

Hogy önérzetes a kicsike? hát a munkahely a legmegfelelőbb arra, hogy kicsit helyrebillentsék az egekig elszállt egoját! Többet tapasztal az életről az biztos! Ha most nem is érzi az előnyét, és te sem, később még jól jön!

Nos én már jóval ötven fölött vagyok, de még ma is emlékszem, amikor 14 évesen 8. után nyáron a Konzervgyárban dolgoztam, szalag mellett, normában. Nem voltam rászorulva, de nekem magnó kellett... Az első napokban bizony majdnem sírtam a fáradtságtól, napi 8 óra megfeszített tempóban. De jól kerestem, kis apai pótlással meglett a magnó. Következő évben a húsiparban dolgoztam, ott is szalag mellett.

Aztán diplomát szereztem, azóta nem végeztem gyári nehéz fizikai munkát. Egy nagy előnye volt, soha nem vittem haza a munkát, a gondokat, ami a mai "könnyű", értelmiségi munkám mellett elképzelhetetlen.

Szerintem, főleg, ahogy írod, hogy nevelési célzattal engedted el, igenis dolgozzon meg a pénzéért. Tanítsd kötelességtudatra, hamar bele fog jönni, meglátod. Nem könnyű a forró fóliasátorban paprikát szedni, elismerem, de vannak ennél jóval nehezebb diákmunkák is. Mondom ezt úgy, hogy magam is csináltam, tapasztaltam előnyeit és hátrányait is.

Sajnos ennyiből nem lehet eldönteni, hogy a lányod tényleg nagyon rosszul dolgozott-e, vagy sem.

De én ettől függetlenül azt mondom, hogy nem 2 napig kellene várni, hanem legalább egy hétig, hogy belejöjjön, aztán eldönteni, hogy alkalmas-e, vagy sem.

Aki életében először dolgozik, új helyen, ismeretlenek között, az teljesen természetes, hogy az első pár nap még nem olyan hatékony...

De őszintén megmondom, hogy a lányod hozzáállása sem tetszik a leírásod alapján.

A lányod hozzáállása nekem sem tetszik! Valószínű ezért is küldted el dolgozni 16 évesen!

Amit viszont még mindig nem értek, hogy ha nevelési célzattal elküldöd dolgozni, hogy tapasztaljon, akkor utána minek viszakozol? Elhiszed, hogy a lányod ezt látta rajtad és még rá is játszik?

Tudod hányan lennének a lányod helyében? Személy szerint én is! Mert ugye nem diákmunkán van! És ezt a főnökei is tudják, hogy ha kirakják a lányod, a helyére 100 másik jön, aki jobban és többet, tud és AKAR dolgozni!

Sajnos ez a felnőtt életben sem megy másként! Ha nem kell a munkád mehetsz, mert van/lesz más! És nem fizetik ki rendesen a ledogozott órákat sem! Nem is értem a meglepődésedet!

És továbbra is fenntartom, hogy nem a paprikaszedés a világ legnehezebb munkája!

Nekem pl. teljesen fizetség nélkül kell dolgoznom (nem diákként, hanem fiatal felnőttként!), mert az iskolából kikerülve, tapasztalat nélkül csak így vettek fel, mondván, a "fizetésem", hogy lesz gyakorlat, amit beírhatok az önéletrajzomba.

Hidd el, ennél megalázóbb dolog nincsen. Illetve de, sajnos biztos van, de ez is benne van a top10-ben.

Szóval na, érted, nyilván rossz tapasztalat ez neki, első munkahelynek, meg minden, én megértem, de azért én összetenném magam, ha csak annyi pénzt kapnék, nem egy hétre, de egy hónapra akár, mint amit ő kapott!!

Ehelyett a szüleim fizethetik még a járulékaimat is utánam. És nem én egyedül vagyok így, hanem sokan!

Írni akartam, hogy ne csinálja ezt a munkát, hacsak nincs égetően szükségetek arra a pénzre, én nem engedném, hogy a lányom tönkretegye magát. Én is tudom mi az, hajolgatni, pár hónapig bírtam csak ilyen munkát végezni, az is kínszenvedés volt, úgy fájt a hátam, derekam, minden tagom.

Még komoly sérülést is összeszedhet ilyen munkával, ami az egész további életére kihat. Ha egyszer meghúzódik jobban a háta, a gerincénél valami, utána egész életében vigyázni kell rá sokkal jobban, mert könnyebben kiújul újra.

Inkább beszélj a lelkére, hogy ne költsön olyan sokat, ha nincs más munkalehetőség.

De így, hogy felmondtak neki, már nem aktuális.

Azzal megvigasztalhatod, hogy nem az ő hibája volt, mert nagyon sok munkavállaló imádja alázni a fiatalokat, őket dolgoztatják a legjobban, kizsigerelik, mert azt hiszik, hogy úgyis bírja, hiszen fiatal.

Ez azért nem így van. Illetve az egészségnél nincs fontosabb.