Hogy nevelitek/fogjátok nevelni a kislányotokat? Kényesre, vagányra stb.

Nekem lányom van és jó modorra nevelem,az egyéniségét meg nem akarom befolyásolni.

Mivel mérleg jegyű,oroszlán aszcendensel ,így elképzelheted,hogy egy nagyon kifinomult érzékkel rendelkező,uralkodós egyéniség.Kényeskedik és nagyon nőies mozdulatokkal rendelkezik,amolyan hercegnős,2 éves és már válogat a ruhák között.Kedvenc tevékenysége meg az autózás.Apának az ölében ül és vezet,egyedül a kormányt tekeri,néha meg a sebváltohoz is hozzányúl és húzza vonja,de ezt 10 hónapos korától.Ha megyünk valamerre autóval iszonyat nagy balhét csap,mert hátul a gyerekszékbe kell üljön,Ő meg elöl vezetni akar.Nem mellesleg a foci EB is nézte,miközben az esti kakaóját itta lefekvés után.Tiszteletben tarom,Ő egy ilyen egyéniség fiúsan kényeskedő hercegnő.

Nekem mint anyának elsősorban a jót és rosszat,illemet és jó modort kell Neki tanítsak,nem egy általam kitalált személyt kell faragjak belőle.Nem helyeslem az ilyen szülőket,akik a saját álmaikat,vágyaikat valósítják meg a gyermek egyéniségének kárán.

sosem voltam egy kifejezetten lányos típus, ma sem bírom magamon elviselni a magassarkút, se a szoknyát.

kislány koromban kb 8 éven keresztül fiúnak néztek, mert fiús dolgokat hordtam, kicsit úgy is viselkedtem. fiúkkal barátkoztam, papámmal szereltem mindenfélét, ha elment valahova autóval, tuti mentem vele.

szegény nagyim próbált kis fodros kislányos cuccokba öltöztetni, de látta, hogy ez nálam nem megy. anyám hagyott kibontakozni. ha sározni akartam a játszótéren, akkor nem állt égnek a haja, este hazavitt, és lecsutakolt :D

tizenévesen rocker voltam, meg minden ami ezzel jár. fekete cuccok, bakancs, szegecses öv, kendő. anyukám kolleganői meg nem győzték nyugtatni szegényt, h nyugi, majd kinövi :)

kinőttem. ma már nőiesebb vagyok, de vannak ruhák, amikben a mai napig nem érzem jól magam. ennek ellenére szeretek ízlésesen öltözködni, imádok ruhát vásárolni, értek a házimunkához, főzéshez.

ha lányom lesz (amire nagyon vágyom), akkor úgy nevelem, hogy tisztességes ember legyen belőle. ha utálja a rózsaszínt, akkor veszek neki kéket, ha pedig pont a kiscsajos dolgokat fogja szeretni, akkor azt kap. a kényesség pedig egyszerűen nevelés kérdése.

minden olyat engedni fogok neki, ami belefér az értékrendembe, és következetes leszek. ha látom, hogy hosszú távon valami nem tesz jót neki, akkor úgy terelgetem, hogy ne fusson bele egy hatalmas hibába.

Anyu megpróbált kiskoromban rózsaszín meg virágos cuccokba öltöztetni de egy idő után mikor nekem egyáltalán nem tetszett,felhagyott vele.Hosszú hajam volt,de azt mindig sapi alá rejtettem és fiús ruhákat hordtam,elég sűrűn is néztek fiúnak,ami egyáltalán nem zavart.25 évesen azért már picit nőiesebben öltözök de nem viszem túlzásba,a szoknyát és a magassarkút ugyan úgy gyűlölöm mint régen,és az idejét sem tudnám megmondani,hogy mikor sminkeltem ki magam utoljára.Szeretem a farmer-póló-tornacipő kombót.Szerencsére anyum nem erőltetett rám semmit,persze szerette volna ha lányosabb leszek és nincs ilyen nagy pofám mint most,de így is szeret:)

Én is így nevelném a lányom,olyannak aki képes megvédeni magát fizikailag és verbálisan egyaránt,legyen az "ellenfele" férfi vagy nő.Ne hagyja,hogy átgázoljanak rajta de legyen illedelmes és tanuljon szorgalmasan.Ennyi lenne az összes elvárásom,ez szerintem nem olyan nagy dolog.Ruhák terén pedig azt venné fel amit ő választ,legyen az rózsaszín,terepmintás vagy fekete.Ha egyszer lesz lányom,remélem sikerül belőle egy remek embert és sikeres nőt nevelnem.

vagány hercegnőnek.

rózsszín bringa,és aztán rózsaszín wv race tuareg 3 amivel dakart nyer,persze tiarával a bukósisakon.

meg hello kitty szponzorral...