Hogy nevelitek/fogjátok nevelni a kislányotokat? Kényesre, vagányra stb.

A saját példámat írnám le, a történetben én vagyok a gyerek (illetve voltam).

Pici gyerekként kevés, tartás nélküli hajam volt, úgyhogy rövidre nyírták, hogy erősödjön. Mire elértem a kb 2 éves kort és már döntésképes voltam, hogy nekem mi tetszik, kibukott, hogy eléggé fiús jellemem van. (Ez a mentalitás a mai napig megmaradt)

Amíg a nemi jellegek nem fejlődtek ki rajtam, mindenki fiúnak nézett. Felnyírt, két centis haj (nyáron kopaszra letolattam), fiús rajzfilmeket néztem, utáltam a rózsaszínt, a szoknyát, a harisnyanadrágot.

Évnyitókon szabályosan rám kellett térdelni, hogy rám adják a szoknyát és komoly hisztit levágtam, hogy nem veszem fel.

Anyám mindig is kislányt szeretett volna, habos-babos ruhákban, hosszú hajat fésülgetni. Viszont belátta, hogy ez homlokegyenest ellenkezik a személyiségemmel, úgyhogy fiús programokat szerveztek, fára másztak velem, görkoriztak, légpuskával lőttünk célba. A szomszédnak volt motorja, ő 11 évesen motorozni tanított az udvarban. 12 évesen apám egy elhagyott bekötőúton vezetni, meg kocsit szerelni, mert ezért nyaggattam.

Aztán jött a kamaszkor, elkezdtek érdekelni a fiúk és saját elhatározásból nőiesebb külsőre váltottam. Hajat növesztettem, befestettem (ebbe se szóltak bele, csak a színt meg kellett mutatnom, hogy ne álljon hülyén a bőrömhöz).

Szerintem jó munkát végeztek, egy-két esetre emlékszem csak, amikor rám erőltettek egy-egy olyan ruhát, amit nem akartam, de 99%-ban én dönthettem el, hogy mit szeretnék. Nem kaptam Barbie-kat, mert tudták, hogy én kisautót szeretnék és szerelőkészletet, meg játékkatonát, kisvasútat.

A mai napig emlékszem, hogy az 5. szülinapomra kaptam egy 5-ös rajtszámú hatalmas versenyautót (mármint kézbe véve öt évesen hatalmas volt) és ugráltam örömömben.

Ha adnak egy Hello Kitty-s valamit, szerintem egy hétig sírtam volna.

Szóval igenis függ a gyerek alapszemélyiségétől. Engem kislányosan akartak nevelni, de be kellett látniuk, hogy csak erőszakkal menne, azt meg nem akarták.

Nekem fiam van, de már jó lenne, ha lenne egy kislányom is :) Hát ha abból indulok ki, hogy én milyen mintával szolgálok majd, akkor vagány kislány lesz, de valójában minden gyereknek már megvan a maga személyisége. Ismerek én vagány szülőket nyafka gyerekkel, mert ő egyszerűen ilyen, nem erre nevelték, csak hát olyan a gyerek, hogy már attól sikít, ha poros lesz a keze :)

Na, visszatérve az én majdani lányomra, igyekszem, hogy talpraesett leányzó legyen, de azért nem fogom úgy nevelni, mint egy fiút. Mondjuk nekem ez nem azt jelenti, hogy nem fogok vele "koszosabb" játékokat játszani.

Az mondjuk fix, hogy az én lányom nem lesz ilyen "hercegnő", ettől rosszul tudok lenni. Normális, lánynak való, de nem kényes-csicsás ruhákban fogom járatni.