Vajon tényleg megcsalja édesapámat?

És azt te honnan tudod, hogy nem szólt az anyukád ezerszer, vagy még többször?!

Figyelj, én egy ilyen rohadt kapcsolatban élek, a férjem el van szállva magától, hogy ő aztán mindent megtett, de évek óta rám se néz, nemhogy lefeküdne velem! Pedig már mindent elkövettem, hogy változzon. Neki jó így, válni nem akar, mert hát a megszokott család, biztonság, stb.

És tudod, én is pontosan ugyanúgy reagáltam, nem, nem tudatosan, hanem tudat alatt: ha nem érzem magam nőnek, akkor dafke nem is viselkedem nőként, lesz*rom a háztartást, nem érdekel. Pedig korábban, amíg megkaptam mindent, amire vágytam, nem voltam ilyen! Imádtam főzni, a lakás, ha nem is ragyogott, de tisztaság volt. Most már nem érdekel az egész. Hagyjanak engem békén. Tudom, hogy ez így nem jó, és elhiheted, hogy nem direkt csinálom, ez inkább egy tudatalatti reakció.

És azt hiszed, nem szóltam?! Milliószor szóltam! A férjem azt mondja, neki ez így jó, ő le tudja élni így az életét... neki nem fontos a szex, az intimitás. Elhagynám, ha tudnám, de anyagilag össze vagyunk láncolva sajnos.

Inkább tanulj apád hibájából, mert bemutatta neked, hogyan lehet módszeresen elveszíteni egy nőt...

Utolso: nokent mondom, hogy akkor sem az a helyes lepes, hogy keresi A boldogsagat elso korben mashol es elvesziti a jozan eszet, hanem az, hogy kinyitja a szajat, beszel rola egyszer, ketszer, majd ha nincs valtozas, akkor fuggetleniti magat es akkor kezd keresgelni.

A mi problemankat a ferjem akarta ugy "megoldani", ahogyan a kerdezo anyja. Mert "szegeny" ferjemet elhanyagoltam. Aham, nem is ertem miert, vegulis csak 1500 km volt kozottunk munka miatt (ami nem az en dontesem volt), es ram annyi melo maradt nelkule, amit napi 20 ora alatt tudtam megcsinalni. Es ez nem tulzas, napi 3-4 orat aludtam, emelett pedig nem tudtam vele kiegyensulyozottan es eleget torodni. En nem hallgattam, sokszor szoltam, hogy nem birom, biztatast kaptam szoban, de ettol nem birtam jobban. Egy ido utan mar ra sem volt idom/turelmem, viszont akkor mar o nem szolt, hogy o nem birja, hanem keresett mast szepen csendben.

Ha az en ferjem irna le itt ezt a tortenet arra hivatkozva, hogy megcsaltam a felesegem, mert nem torodott velem eleget, akkor az o viselkedeset is jogosnak gondolnad?

Egyszer szolt volna nekem, hogy hianya van es tudtunk volna valtoztatni. De inkabb szepen, csendben nezte, hogy en gurculok tovabb (az o donteset tamogatva ezzel) es tartott mast a hianyzo funkciomra.

Az egyetlen szerencseje az volt, hogy utolso pillanatban felebredt es elmondott mindent, maximalisan egyuttmukodo volt es mivel lattam rajta az akarast, igy ujra megprobaltuk. Es mukoduk.

Ezert is irtam a kerdezonek, hogy az anyjat kellene eszhez teritenie, akkor talan meg lenne eselye a kapcsolat megmentesere.

De azert ne hibaztassuk mar az elvileg "elhanyagolo" ferjet azert, mert megcsaltak.

Lehet, hogy pl nekem is egyszerubb lett volna azt mindani a ferjemnek anno, hogy en ezt nem birom csinalni, oldd meg te, de maradj ahol vagy. Csinaltam volna csak a sajat munkamat konnyeden, neztem volna ahogy a ferjem megfeszul, kozben meg kerestem volna egy masik bikat, aki a ferjem helyett apolja a lelkem es kielegit. Tudtam, hogy megtehetnem, lett volna ra lehetosegem is boven, de en nem tudtam volna ennyire inkorrekt lenni.

Ha nem torodott veled a ferjed es sokszor szoltal neki, akkor miert maradtal vele meg evekig? Miert pasiztal mellette es nem helyette? Nem lett volna neked is tisztabb uj laptol, egyedulallokent inditani?

Na persze... a luxusvilla meg a 3 autó miatt maradok a férjemmel. Nagyon gyerek vagy még... egyszerűen a mai magyar valóság az, hogy egy háztartást nem lehet egy jövedelemből fenntartani, gyerekkel meg főleg. A férjem se tudná, én se... Ez van. Ez nem anyagiasság: racionalitás. Persze mehetnék a híd alá is a gyerekkel... vagy én, vagy a férjem...

A párkapcsolatokért igenis dolgozni kell, ezt próbáld már megérteni. Vagy ne lepődj meg, ha jópár év múlva te is ugyanilyen házasságban találod magad...

# 23: Te is azt írod, hogy megbeszélés. Honnan tudod, hogy a kérdező anyja nem próbálta megbeszélni, ahogy én is próbáltam, évekig, de csak egy vállrándítás volt a válasz.

Igen, én kinyitottam a számat.

Függetleníteni magam? Mégis hogyan? Nem tudom a rezsit sem kifizetni egyedül, pedig két munkám is van... A férjem sem tudna egyedül megélni. És van gyerek is. Akkor mégis hogyan? Két fizetésből tudunk csak megélni valahogy...