Hogyan élnek azok a családok ahol a féj és feleség már nem szereti egymást?
Úgy értem, hogy nem pusztán a szerelem múlt el, hanem már eltávolodtak egymástól. Fontos! hogy nincs harmadik egyik fél részéről sem!( nem alkoholista egyik sem!) Csak egyszerűen már nem is egyformán gondolkodnak dolgokról. Mindez nem 1-2 év után, hanem mondjuk 15-20 év után. Vannak esetleg gyermekek. Viszont anyagilag nagyon szerény körülmények között élnek, a közös lakáson kivül semmi vagyonuk nincs, tehát elválni nem tudnak. ( vagy nem is akarnak? )
Hogy élik meg a szeretet hiányát? Főleg ha nem egyszerre következett be, amelyik félből kiszerettek, az hogy viselte ezt? És mennyi idő alatt szeretett ő is ki a másikból?
válasza:Én ilyen házasságban élek. Harmincas nő vagyok, egy tartósan beteg kisgyermekkel, meghosszabbított GYES-en, amit alkalmi munkákból egészítek ki. Rendszeres jövedelmem tehát csak a GYES + családi pótlék. Próbáltam munkát keresni, de csak olyan helyre vettek volna fel, ahol késő estig kell dolgozni, ezt a gyerek miatt nem tudtam vállalni. Egyedül a rezsit nem tudnám kifizetni, és akkor hol van még az, hogy enni is kell, a gyereket elhordani különböző foglalkozásokra, stb.
Akkor most váljak, felvállalva, hogy a gyerekemnek a legalapvetőbb minimumot sem tudom egyedül megteremteni? Élünk hát egymás mellett a férjemmel, próbálunk nem foglalkozni egymás dolgaival, de azért vannak súrlódások. Ha sikerülne anyagi biztonságot teremtenem, azonnal válnék... de így nem tudok... :(
válasza: válasza:A 11-es válaszoló helyzete szomorú, de egyáltalán nem mondható átlagosnak.
Ahogy egyébként az sem, hogy egy 40-en túli házaspár (vö. 15-20 éve házasok) 35 m2-en lakik. Már csak azért sem, mert a 90-es években lényegesen könnyebb volt lakáshoz jutni.
Teljesen más irányba mentek el a válaszok, mint amire a kérdés irányult, de ez is nagyon tanulságos. A válaszolók nagyjából két pártra szakadtak, el lehet válni és eladni a lakást, két másikat venni vagy albérletbe menni, illetve, hogy mindez nem kivitelezhető.
Adott esetben mindez nem kivitelezhető.
A pár igen szerény anyagi körülmények között, egykik hónapról a másikra él, úgy hogy mindkét fél dolgozik, nagyjából a minimálbér környékén. Kettőjük összes vagyona a közös, 60 négyzetméteres 10. emeleti panellakásuk. Semmi másuk sincs, kocsijuk sincs.
És van egy tinédzser gyermekük.
Ez tényleg annyira ritka helyzet?
Azért reálisan látható, hogy ilyen anyagi körülmények között sem lakás-eladást és két másik vásárlását, sem két albérlet fenntartását nem lehet finanszírozni.
válasza:Nem annyira ritka helyzet. Általában ilyenkor a felek eleinte veszekszenek, aztán már nem is nagyon beszélnek egymással. Érzelmileg sérülnek.
A nagyobb baj a gyerekkel van: ha ilyen családban él pont a legkényesebb időszakában, valószínűleg ki fog hatni a párkapcsolataira a rossz minta.
Emellett elképzelhető, hogy megtanulja a szülőket kijátszani, és a kommunikáció hiánya miatt ez menni is fog neki. Ennek következtében az értékrendje is csorbul.
válasza:11. vagyok.
Hogy visszakanyarodjak az eredeti témához: meg lehet próbálni visszahozni a tüzet, újra randizni, egymás kedvében járni - DE ehhez két ember kell. De lehet, hogy ezen már túl vagytok...
Én egy ilyen megjavítási kísérlet során jöttem rá, hogy a házasságom menthetetlen, addig azt hittem, csak hullámvölgy. Nekem akkor kb. 2-3 hónap kellett, hogy teljesen kiszeressek belőle (10 év után!), mikor szembesültem vele, hogy részéről már semmi érzelem nincs, gyakorlatilag rám se néz... szexuálisan sem izgatom (ami azért "érdekes", mert sok más férfi örülne, ha megkaphatna, és ezt tudtomra is adják...
Én próbálom élni azért az életem, tehát időnként eljárok társaságba, szórakozni, ismerkedni, hogy azért nőnek érezzem magam - de nem bonyolódtam semmiféle kapcsolatba, sem alkalmiba, sem tartósba. Előbb-utóbb valószínűleg ez lesz... mert testi-lelki igényeim vannak, és lassacskán már nem elégít ki a flörtölgetés...
A férjem ugyanezt teszi. Nem számolunk el egymásnak, csak "beosztjuk", hogy éppen ki van a gyerekkel.
Persze nem csak a szex hiányzik (az is!), hanem az intimitás, törődés, az érdeklődő pillantások, stb. Hát ezt most úgy nagyjából megkapom másoktól, de mivel nincs folytatás, így se túl jó...
Tudom, hogy válni kellene, és tiszta lappal újrakezdeni, reménykedve, hogy jön valaki, akivel már nem követjük el ugyanazokat a hibákat. Én rengeteget tanultam a házasságomban, tudom, hogy én is hibáztam és őszintén remélem, hogy tanultam belőle és alkalmazni is tudom majd a tanultakat a későbbiekben. Majd meglátjuk...
válasza:Kedves 11. válaszoló!
Nagyon köszönöm az őszinte válaszodat.
Igen, valahogy én is így tudom elképzelni, hogy csak ez lehet a kimenetele egy idő után.
A mi kapcsolatunk még nem tart itt, de nem tudok neki nagy jövőt jósolni 18 év után. Beszélgetünk ugyan, szex is van közöttünk, de azok amikből azt érzem hogy tényleg a társának tekint, és szeret, már hiányoznak. Nem azonosak a céljaink, és már a világról alkotott szemléletünk is elvált egymástól. Mikor kértem, hogy forduljunk szakemberhez, hátha helyre lehetne még hozni a kapcsolatunkat, azt mondta, hogy azok az érzelmek amiket én keresek, már nincsenek sehol, azért nem érdemes sehova fordulni. "Szeret ő engem a maga módján" - ezzel zárta le a beszélgetést, amit könnyen tehetett, mert közben csengettek és tudta, hogy nem kell tovább folytatnia.
Ekkor már másodjára hozakodtam elő ezzel a témával, hogy próbáljuk meg helyrehozi, beszéljük meg a problémáinkat. De mint Te is irtad, örök igazság, ehhez két ember kell(ene).
válasza:Kérdező!
Sajnos ez nagyon ismerős, ez a "szeret a maga módján", meg hogy én lángolást várnék... nem azt. De ha egy kapcsolatból kiveszett az intimitás, akkor az már nem párkapcsolat. Próbáltam rávenni, hogy legyenek közös programjaink, kettesben: neki erre nincs igénye, csak ha valamilyen konkrét céllal megyünk, akkor is megvan a program, aztán irány haza, tévé, számítógép, egymáshoz se szólunk.
Hogy nincsenek meg a kezdeti érzések... én elhiszem, de valamit még vissza lehetett volna belőle hozni, ha újra lettek volna olyan dolgok, mint az elején.
Azért az, hogy van szex nálatok, az előny... nálunk nagyon régóta nem volt, csak ha erőltettem a dolgot, és hát úgy kinek van hozzá kedve, hogy látom, a másik csak "kötelességből" teszi, és alig várja, hogy essünk túl rajta. Leszoktam a kezdeményezésről. Pedig minden létező módon megpróbáltam kedvet csinálni hozzá...
Szerintem a férjem már eldöntötte, hogy benne csak új nő tudja feléleszteni a lángot. Az az igazság, hogy néhanapján együtt megyünk társaságba, és látja, érzékeli, hogy 4-5 pasi udvarol körül, de nem igazán érdekli a dolog. Azt hiszem, innentől már tényleg nincs értelme erőltetni ezt az egészet...
Tényleg szívesen elválnék, mert így se jó, hidd el! Flörtölgetek, konstatálom, hogy igen, kellenék még a pasiknak, de aztán megyek haza a kihűlt hitvesi ágyba, és másnap nézünk ki a fejünkből bambán... ennek így nem sok értelme van. :(
És hát nem tudom, ki hogy van ezzel, de bennem ezek a hiányok komoly feszültségeket okoznak, ami a mindennapi életemre, a munkámra, a gyerekemmel való kapcsolatomra is kihat. Szeretném, ha nem így lenne, de nem nagyon tudok változtatni rajta.
Kedves 11.!
Azt hiszem, mi úgy nagyjából teljesen egy cipőben járunk.
Azért látom szomorú jövőnket, mert nem lehet máshogy, mint ahogy Te írtad. Mi még csak el sem járunk sehová társaságba, és nem is jártunk sose. Azért lehetne egy-két program kettesben, ami anyagilag nem megterhelő, (mert sajnos nálunk az anyagiak hiánya nagyon sok mindennek a gátja), de a férjemnek nincs igénye erre. És ahogy Te is mondod, az embernek teljesen elmegy a kedve, és megalázva, megsemmisülve érzi magát, mikor ő próbálna kedveskedni, kezdeményzeni, és a másiknál ez teljes elutasításra talál. Csak az a baj, hogy nekem még nem sikerült kiszeretnem belőle. Amikor már nálam is megszünnek az érzelmek, akkor gondolom, hogy annyival könnyebb lesz, hogy nem fog fájni ennyire.
Dehát az sem jó, tuodom. Mint írtam, elválni nem tudunk, anyagilag nem állunk úgy.
És akkor a gyermekemre gyakorolt hatásáról a dolgoknak, még nem írtam. Hihetetlen módon fáj, hogy ezt kell látnia, így kell, épp a nagyon érzékeny tinédzser korát megélnie, hogy a szülei között valami nagyon nincs rendben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!