Mi a rosszab, hogyha vki szegény családban nő fel de a rokonaival, vagy az hogy intézetben, idegenekkel?

A család többnyire szereti egymást (bár olvashatunk itt is ellenkezőről) de így feltételezem ha mélyszegénység van ahol az étel, fűtés, víz, nyugodt légkör, hiányzik illetve még varés is van ennél csak jobbat kívánnék a szerettemnek s inkább távolról szeretem a "biztonságban" mint közelről nézni a szenvedést.

Nyílván ha nem a legszélsőségesebben értenénk a kérdést s az étel,fűtés, számlák kifizetése, lakás, víz, tanulási lehetőség biztosítva van de szűkösen s a verés se mondjuk látleleti esetleg lelkiterror szintű hanem ritka, nevelőcélzatú, nem kínzás öröméért stb akkor maradjon a családjával persze.

A szeretet, család is szükséglet ami nagyon fontos de a törvény elsőkörben is a fizikai szükségleteket védi ami jobban megfogható.

Szegényen de rokonokkal vagy intézetben idegenekkel de gazdagon???

Mert

1., nincs olyan intézet, ahol a családból kiemeltek hú de jó anyagi viszonyok között lennének

2., ha mind a rokonokkal szegény, mind az intézetben de nem bántják , akkor miért emelnék ki a családból intézetbe?

3., ha a rokonoknál rossz sora van, akkor intézetbe helyezik (nagyon nagyon leegyszerűsítve), ott sem rózsás az élet, anyagilag sem, de mindennap jóllakik, melegben van, nem küldik/engedik bűnözni, iskoláztatják.. és ez jobb, mint azok a családok, ahol egyáltalán felmerül a családból való kiemelés