Együtt szeretnénk aludni a barátommal de nem engedik, miért? (Bőv. Lent)
Sziasztok.
A sztori a következő: Több mint másfél éve együttvagyok a barátommal, ismerik, szeretik, szüleink jól kijönnek. Sokat volt már nálunk, és kb fél éve kérdezgetem hogy ittaludhat-e de mindig nem volt a válasz.
Így hát végülis nappal történt meg "aminek meg kellett történnie" szüleink tudnak róla, nemvolt semmi baj, kicsit ellenezték hogy ilyen korán neki adtam a szüzességem de szeretjük egymást, és én vele szerettem volna.
Megkérdeztem kb 2hónapra rá hogy megtörtént az első, hogy itt aludhat-e mert akkor nem kell neki pénteken este átutazni a város másik felébe, hogy aztán reggel úgyis visszajöjjön. Direkt mondtam is, hogyha a kaja a baj (kicsit rosszul állunk anyagilag) akkor azt meg tudjuk oldani mi ketten, vagy felezem vele az enyémet...(Mint később kiderült anyum kapott fizetést így kaja lett volna)
Először nem akart válaszolni, próbálta terelni a témát, semmi konkrétat nem mondott, aztán mikor mondtam neki hogy ne tereljen egy bő 2perces síri csönd után aztmondta hogy nem, kérdeztem hogy miért? Nem kaptam választ. (Poénból megjegyezte hogy neki se engedték meg...) Aztán aztmondta hogy féltenek minket. De mondtam hogy nem AZÉRT szeretnénk, csak végre hogy egymás mellett ébredhessünk és aludhassunk el. Nem kaptam választ ismét.
Aztán mondta hogy mindjárt elsírja magát, és "ne csináljam"
Inkább befogtam, aztán eljöttem onnan.
A kérdésem konkrétan az lenne hogy ezek milyen indokok? Már ha volt indok, legtöbbször csak síri csönd volt a válasz, és miért nem engedi meg?(Kicsit szánalmasnak éreztem magam, mert még mondogattam is hogy légyszi, de semmi reakció)
Mellesleg, másfél éve poénból feljött eza téma mikor még nemis terveztük ezt, hogy ha együtt karunk aludni akkor arramég 1-2 évet várjunk. Hát ez pont közötte volt, mégsem engedték meg...Ráadásul nemis a srácnál aludnék, hanem itthon... És aludt már itt szilveszterkor, de nem aludhattunk együtt...
Egyébként nem konzervatívak egyáltalán a szüleim, ezért is volt meglepő.
én 16/l barátom 17/f
#8: Köszönöm a hozzászólást, te nem sztereotípiákkal érvelsz , és ezt értékelem :)
#31: Ez hülye következtetés, nem minden ember egyforma, attól hogy pár 18éves még gyerek, attólmég lehet egy komoly 16 éves is "felnőtt". Nem azokról beszélek akik hetente buliznak meg "kiélik magukat" címszóval mindenkivel ágybabújnak, és aztmondják hogy "én ÉRETT VAGYOK!"
És ők írtak a szexről, nem tehetek róla hogy félreértettem. De rengeteg embert ismerek aki együtt alszik a barátjával, barátnőjével és mégis 18 alatt vannak (jó persze nem 12 évesen, de értitek a lényeget)
válasza:
válasza:Ne hagyjuk figyelmen kívül azt a mondatot, hogy anyukád mindjárt elsírja magát...
Hatottál az érzelmeire, így az írásodból is átjön egy érettebb gondolkodás. (a kapcsolatod is ezt mutatja)
Szerintem anyukád azért sírta el magát majdnem mert szembesült azzal, hogy a kislánya már majdnem kész felnőtt Nő és bizony ilyenkor egy szülőnek nem könnyű érzelmileg átélni és elengedni (átvitt értelemben) a szeretett kislányát.
Szerintem erre konkrétan rá is kérdezhetsz, hogy ezt ÉRZI e belül? Lefogadnám...
A lécci, lécci viszont kislányos!:)
Azt is megkérdezheted, hogy a helyedben mit tenne anyukád?
Sokat számít ha nyugodtan, érhetően kommunikálsz és egyenesen belenézel anyukád szemébe! Utóbbira kérheted is.
Poénból el is játszhatjátok egymás szerepét és Te természetesen nem anyukád mostani viselkedését utánoznád, hanem azt amelyet ebben a témában az Életben látni, hallani, érezni szeretnél Tőle!
Kedves utolsó, köszönöm a válaszod :)
Sajnos anyukám...nem az a fajta akivel ilyesmit meg lehet beszélni, apukám is mindig elmondta nekünk hogy neki is fura volt megszokni hogy anyumat nem szabad konkrét kérdések elé állítani, kicsit kerülni kell, mert nem fog válaszolni. Lám, tényleg :D
Szóval valahogy...nemtudom. Lehet rosszul indulok neki.
De amúgys sem szoktunk nagyon anyuval ilyesmikről beszélni, ezért is nehéz :(
válasza:Azért mertem ezt a módszert írni, mert tudom milyen amikor egy "nem szoktunk ilyet" vagy "nem vagyunk olyan viszonyban" történetben toporog az ember lánya...
Viszont ha az eddigi stratégia nem vezetett eredményre akkor egyikőtöknek valami újat kell "bedobni":)
A kérdést pedig lehet első szám egyes személyben okosan is fogalmazni, úgy, hogy nem is kell rá választ adnia, mégis tudomására hozod;) pl.: Úgy érzem attól tartasz, hogy lassan felnőtt leszek és ezért félsz elengedni, pedig megbízhatsz bennem.
Egyébként ha nem válaszol az nem azt jelenti, hogy nincs rá hatással és nem fogja magát meggondolni pár hét múlva, csak annyit jelent, hogy nehezebben fejezi ki az érzelmeit.
Bármi amit mondasz Neki, biztosan nem süket fülekre talál - hiszen az Anyukád és szeret Téged.
Sziasztok nekem például a szüleim nem elenzzenék azt, hogy a baráttnőmmel nálam aludjunk vagy legyünk.
Amikor náluk vagyok ott lehetek estig de nem aluhatók ott nálik meg s szülei nem is engedik úgy el nálam hogy itt aludjon csak úgy: hogy délután elengedik és estére haza kell menjen.
Nem értem a szüleit nagyon kedves vagyok meg minden.Volt nálik a faluba bál és későn értünk visza hozzályúk és mondta kincsem:-aludj nálunk ...én ott is aludtam és az apukája amikor elmentem volt tölik azt mondta hogy olyan édesen aludtunk és miért kellet ott aludjak baxus éjjel 2-3 fele gyalog menjek-e haza 20 km ret?
anyit tudok mondani a szabályok azért vannak hogy megszegjük igy hat elengedték és nem akart hazamenni igy nálam maradt a hétvégén.
Megkell szokják a szülők azt hogy már nem azok vagyunk akik voltunk 5-8 osztályba 12 vége és probálunk önálosodni és leválni roluk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!