Ha megtehetnétek otthagynátok mindent?

Nem elkeseredett vagy, hanem buta.

A gyerekednek nem pénzre van szüksége, hanem Rád! Rengeteg anyuka neveli egyedül a gyerekét és meg tudnak élni, boldogan, szeretetben. Ő szeret és szüksége van RÁD az Anyukájára, ahogy az élettársad is, szerintem. Azt mondtad poénkodik, hát állj a sarkadra. Mondd meg neki, hogypoénkodjon mással, de te a gyereke anyja vagy és becsüljön meg.

Segíts magadon, Isten is megsegít!

Szóval szerintem nem sírni kell, hanem nézz a gyermeked szemébe és ha magad miatt nem is, hát miatta legyen benned tartás és erő.

Akkor miért nem adtad örökbe? Miért nem vettetted el? Talán kést szorítottak a torkodhoz, hogy megtartsd?

Nem tudlak sajnálni, mert egy felelőtlen hisztis gyerek vagy, aki felnőttnek hiszi magát. Nem csodálom, hogy a párod azt mondja, hogy: nincs szüksége rád. Én sem hallgatnám örökké a sopánkodást, meg a panaszkodást. A gyerek meg nem fogja soha megbocsájtani, hogy elhagyttad. De gondolom ezzel számolsz

Az lesz a legjobb ha még most idejében lelépsz, de a gyereket sem fogod többet látogatni, az élettársad majd talál magának egy normálisabb nőt aki a fiút sajátjaként fogja szeretni és nevelni, így a kis gyereknek már ő lesz az anyukája és nem te.

Ha most nem lépsz le akkor lehet, hogy 1-2 év múlva lefogsz. Menj és éld az életed de ne szülj még egy gyereket senkinek.

Hogy lehet valakit arra kényszeríteni, hogy teherbe essen és megszülje? 9 hónapig fogva tartottak?

Amúgy ez a "beletörődik a sorsába" elég szar szöveg. Ilyeneken gyerek ELŐTT szokás gondolkozni, nem utána. Az életeden a gyerek előtt kellett volna változtatni, nem most, leszarva az ő érzéseit...

Biztos van aki megért, én ezek közé tartozom. Én is szültem gyereket, bár én soha nem szerettem volna IGAZÁN. Néha elfutnék, itthagynék mindent, hátra sem néznék...de hát nem lehet. Ha megtehetném ezt csinálnám! Ezt kérdezted. De nem teheted meg, mert holnap is van nap...és van egy gyermeked akiért felelősséget kell vállalnod, illetve amikor életet adtál neki már felelősséget vállaltál, egy gyereket nem lehet csak úgy eldobni, otthagyni, ezt Te is tudod. Vannak a dolgoknak következményei, amikkel szembe kell nézni, ha otthagynád annak is lenne következménye úgyanúgy mint annak, hogy megszülted.

Elmehetsz. Vidd magaddal a gyereket. Boldog lehetsz Vele, nélküle nem hinném. Csak most hiszed azt, hogy az lennél. De neked nem a gyerekkel van a bajod, hanem a családoddal. Hagyd őket, vidd a fiút és élj boldogan.

Jó hülye vagy. Ha ver a férjed, akkor fogd a gyereket és irány a családsegítő. Ott még lakást is kaphatsz, ha olyan a helyzet.

Amúgy meg, csak azt a nőt nem becsülik, aki magát sem tartja semmire. Velem nem merne így bánni a férjem, mert kiállok magamért, a gyerekért, bármikor, bárhol és ezt ő is tudja. Veled azért bánik így, mert hagyod és egy ilyen Apára hagynád a gyereked, azért mert te nem akartad??? Úristen! Hol a felelősség?