Munkanélküli nök! Hogy érzitek magatokat otthon azzal a tudattal, hogy a férjetek (élettársatok) tart el titeket?

UTÓLSÓNAK IAGAZA VAN ÉS ANNAK IS AKI AZT IRTA HOGY A FÉRIAK DOLGA LENNE ELTARTANI A NŐT!

nem is értem egyes nőket!Meg férfiakat sem!!!!!!Nő vezesse a háztartást és nevelje a gyerekeket!Ha már valaki unatkozik ott baj van,mivel gyerekek melett nem lehet unatkozni!

Szerintem a férjnemk igen is jó érzésnek kell lennie hogy ő tartja el a feleségét!!!!Szerintem büszkének kellene hogy legyen rá minthogy morcizzon hogy a nő nem dolgozik...Mert hogy irták itt hogy morcizott a pasi mert ruhát akart venni!

Elég baj már az !!!!!!!!!!

Szisztok!

Azt hiszem ugy ahogy de szerencsés vagyok pàrommal! Jan.ban elküldtek mert terhes lettem, a baba sajnos elhalt! Vissza akartam menni dolgozni, de pàrom nem engedte, megbeszéltük hogy, ujra probàlkozunk! Bàr albérletben lakunk, de nem szàmit! Làtja miken mentem keresztûl, igy inkàbb ö dolgozik s semmit nem tagad meg tölem!Bàr én se szorom a pénzt, pedig vannak vàgyaim! Multkor rossz kedve volt, mint kiderült azért mert nem tud nekem megadni mindent! Lestem egyet! Nem kell elitélni, hogy felelötlenek vagyunk, tudjuk hogy mire jön a baba minden rendbejön! Megcsinàljuk, együtt, boldogan s ö is örül hogy vàrja itthon valaki!

Én fél éve nem találok munkát és sajnos nem kaphatok munkanélküli segélyt, mert nincs meg a 200 napom. Egyre jobban el vagyok keseredve. :( Bár a párom egész jól kezeli a helyzetet, mégis nagyon rossz érzés, hogy nem tudok beszállni a közösbe. Minden reggel felkelek vele, sőt van, hogy én ébresztem, csinálok neki reggelit. Napközben elmegyek bevásárolni, rengeteget cipekedem, hogy mire hazaér legyen meleg étel az asztalon. Kérnem nem kell tőle pénzt, mert már a legelejétől közös kasszán vagyunk, de próbálom megoldani, hogy ha az egyik nap veszek neki valami nyalánkságot (pl. egy doboz jégkrémet, persze nem a drágább fajtából), akkor a másik napra olcsóbb kaját főzök. Általában nem is eszem napközben, csak amikor ő is hazaér (17 óra körül), ezzel is "spórolva". Nem sokat keres, így nekem meg sem fordul a fejemben, hogy ne dolgozzak. Szeretnénk albérletbe költözni, de az egy fizetésből nem megy. Egyikünk családja sem segít. Az enyém nem akar, az övé nem tud. Anyám házában lakunk, de ő meg ki akar rakni innen bennünket, mondván, hogy őt nem érdekli és hogy "oldjuk meg!". Mert szerinte én csak jól elvagyok itthon, miközben utálok itthon lenni és utálom ezt a házat is. Már tavaly elköltöztünk volna, de sajnos elküldtek a munkahelyemről, még másik 100 emberrel együtt. Szóval borzasztó az egész helyzet, de párom mindig azt mondja, hogy "Ez egy türelem játék". Szerintem igaza van. :)

Kérdező: Ne érezd magam egy senkinek. Előbb-utóbb (kívánom, hogy inkább előbb) találsz munkát és minden visszaáll a régi rendbe. Kitartás!

A 13:10-es válaszához kapcsolódóan: a nök, akik otthon vannak, nem nem dolgoznak, csak éppen ingyen. Éppen ezért nem ugy van, hogy a férj dolgozik, a feleség "élösködik" - ezt régebben ugy hivták, hogy munkamegosztás. Az természetes, hogy a feleség ha oothon van, akkor nem várja (várhatja) el a párjától, hogy a házimunkát IS csinálja. Sok férfinak az egy jó érzés, hogy munka után egy tiszta otthonba térhet haza, ahol kényelem és szeretet várja, nem egy munkától ideges, lestrapált asszony, akinek nincs kedve még beszélgetni se, nem hogy máshoz.

A pénz meg amit a férj hoz haza, nem az övé, hanem a házaspáré (mert egy része a feleségnek "járna" a háztartási munkákért), igy semmi oka nincs rá, hogy ne vegyen meg magának szükséges dolgokat.

A kérdezönek meg üzenek, hogy inkább vegyen egy uj fürdöruhát, mint hogy elhanyagolja a férjét, amikor (a férj) szabadidejében vele szeretne lenni - és ne hagyja magára, mert azzal sokkal többet árt a kapcsolatuknak.