Utálom a szüleimet. Ti is?

"Hogy szabadultatok meg itthonról így,a nagy munkanélküliség és válságos időszak kellős közepén?" "Amúgy tanulok,van munkám,gimis korom óta dolgozok,nem vagyok egy láblógató típus:)" Nem mondtam, hogy láblógató típus vagy, de én úgy értelmeztem, hogy nincs munkád, azért írtam, amit írtam. Ha pedig van munkád évek óta, nem értem, hogy mi tart vissza attól, hogy elköltözz. Nem akarlak piszkálni, de ha segítséget kérsz, legalább velünk legyél őszinte. Az én szüleimnek is van bőven problémája, a kapcsolatuk se egy tündérmese, és nem írtam egy szóval se, hogy elköltöztem tőlük, én sóher vagyok albérletre, inkább elfogadom őket és gyűjtögetek. Sőt, a párom is át szokott jönni hozzánk, elmondtam neki, hogy mi a helyzet itthon, nem folyik bele, ha elkezdenek veszekedni otthagyja őket és kész.

Ha lenne állásod, nem volnál kiszolgáltatva. Ha lenne egy kis önbizalmad, szépen megmondanád nekik a véleményedet, és nem alacsonyodnál le a szintünkre, és még annyira se lennél kiszolgáltatva. Ha azt mondod nekik, hogy "utállak titeket", akkor úgy fognak kezelni, mint egy tinit, mert ez abban a korban normális reakció, és mivel tiniként viselkedsz előhozzák a kis játszmáikat, az érzelmi zsarolást és a többit. Én amondó vagyok, hogy egy alkoholista apát is lehet szeretni a maga módján, ha átlátod, hogy mi vitte rá arra, hogy igyon, és elfogadod, hogy neki ez így jó, ahogy anyukádnak is, és nem akarnak változtatni. Ha mégis változtatni akarnak, akkor meg segíteni kell, de erőltetni felesleges. Nálunk nem egyszer fajultak tettlegességig a veszekedések, de megbeszéltem apukámmal és anyukámmal, hogy ha még egyszer bárkin akár egy kék-zöld folt is lesz, feljelentem őket (mert egymást verték és néha engem is). Azóta csak tányértörés van és ordibálás, sokkal egészségesebb. Rengetegszer elhordtak mindenféle élősködőnek, taknyos kölöknek, hülye r*bancnak, stb. Én csak annyit mondtam erre, hogy én tudom magamról, hogy egyik se vagyok, és meglátjuk, hogy jönnek ki hónap végére, ha feleannyi pénzt adok, mint eddig. Ezért ismét mindenféle jelzőkkel illettek, aztán mondtam, hogy még egy ilyen, és már a felét felezik. Akkor elgondolkoztak egy kicsit. Mikor megkaptam a fizetésemet, csak a felét kapták meg a szokásosnak, húzták is a szájukat rendesen. De legalább rájöttek, hogy már nem vagyok 16, nem érdemes velem veszekedni, mert egyenrangú vagyok velük sok szempontból. Ha nincs munkád, te ezt nem tudod meglépni, ha mégis van, akkor javaslom, hogy próbáld ki. 18-as voltam

Költözz hozzám. Jobb vagyok, mint a szüleid.

22F