Hónapok óta úgy érzem megcsal. Egy beteg elme szüleménye? Vagy nyissam már ki végre a szemem?

Szerintem a feleséged végleg kiábrándult belõled,legalábbis azt akarja éreztetni veled. Azért kocog, hogy levezesse a benne levõ fájdalmakat,sérelmeket és még bosszantani is akar.Az is lehet, hogy tetszeni akar neked ujra!

Sõt még az is lehet, hogy féltékennyé akar tenni.

Hagyd járni a maga utját és ne közeledj hozzá!

Viszont légy kedves, megbizható, és még csak véletlenül se gondolj arra, hogy te is eljátszod, hogy neked is lett valakid.

Amkor látja, hogy ujra megbizhat benned, akkor le fog nyugodni õ is.

Figyelj, ha a férjemről kiderülne,hogy idegen lányokkal levelezik, borzasztóan csalódott és elkeseredett lennék. Rengeteg időre lenne szükségem ahhoz, hogy ezen túl tudjak lépni. Hiába nem történt elvileg semmi, de ez már nálam felérne egy érzelmi megcsalással. Ami van olyan rossz,mint a testi. Ha nem rosszabb..

Nekünk is vannak gyerekeink, három is, és sokszor harcolok saját magammal, mert bizony néha engem a "nem vagyok elég jó, csúnya vagyok, stb." érzés, annak ellenére,hogy a férjemmel 9 év után is hihetetlenül szerelmesek vagyunk és lépten-nyomon tudtomra adja,hogy milyen szép, csinos nő vagyok és büszke rám. Ami minden beképzeltség nélkül így is van, csinosabb vagyok mint szülések előtt és 31 éves koromra érett nő lettem, aki igazán elégedett lehet magával. DE!!! Elég lenne egyetlen fiatal csajnak írt levél, és bizony az önbizalmamat ezzel teljesen sárba tiporná. Nehezen tudnám újra felépíteni magamat.

Szóval most nem magamat akartam fényezni, de ha ezek a levelezések nem olyan túl régen történtek,akkor én el tudom képzelni,hogy ez az elutasítás annak a hatása. Mindenképp próbálj vele beszélni valahogy, legyél figyelmes vele, szerintem elveszítette a bizalmat feléd és időre van szüksége. De nehogy egy újabb levelezés legyen a menekülőutad,mert akkor a házasságotok azt már nem fogja kibírni.

Véletlenül elküldtem.

Az elején kimaradt "engem is utolér"

Ha mégis megcsalás van a háttérben,akkor nem tudom,mit mondhatnék. Első körben ezt a variációt elvetném és amit már írtam,abból indulnék ki. Próbáld visszaszerezni a lelkét.

Judit

Ilyen helyzetben jusson az is eszedbe, hogy esetleg már nincs értelme küzdeni a kapcsolatért, hiszen a boldogságot együtt már nem találhatjátok meg.

Csak befoltozzátok a lyukakat, de az egész már sosem lesz a régi. Ezt a legnehezebb beismerni, hiszen szinte lehetetlennek tűnik az újrakezdés, pedig sokszor az a legjobb megoldás.

Furcsa, hogy a feleséged nem akar beszélgetni, épp a nők azok, akik szeretik és szokták végigrágni a problémákat, még többet is beszélnek róla, mint szükséges lenne.

Jó dolog, hogy kiírtad a kérdést, de a választ csak a feleséged mondhatja el, mert ahány ember, annyi szokás. Lehet, hogy hogy már épp elégszer kérdezted tőle, hogy hűséges-e, és a próbálkozásaidat már gyanúsítgatásnak veszi, bedacolt. Lehet, hogy a gondolattal játszadozik, de még nem tette meg, most adod az olajat a tűzre. Lehet, hogy direkt bosszant, hogy megbosszulja meg a te esetedet (amire féltékenynek lenni túlzás szerintem). Lehet, hogy te vagy fáradt, te látod többnek a dolgokat. (A leírásodból én ezt tartom a legvalószínübbnek.)