Ti milyen mértékben szolgáljátok ki otthon a férjeteket szeretetből?

kb egyformán "szolgáljuk ki" egymást... van, hogy én csinálok szendvicset neki a melóhelyére, van hogy ő nekem... nem teszek mindent mindig az orra alá, neki is van keze, tudja merre van a hűtó stb... főzni csak én főzök, mivel az ő főzőtudománya kimerül a rántotta készítésben, de mosogatni pedig csak ő szokott... tehát összeségében fele-fele arányban ugráljuk körbe egymást...

és azt vallom, hogy nem szabad túlságosan elkapatni a férfiakat, mert a végén még a fejünkre nőnek... :) 27/nő

:) Aranyos kérdés.

Én nem viszem túlzásba a kiszolgálást, de azért főzök szinte minden nap (itthon vagyok a gyerekkel), és mikor hazaér, és látom, hogy fáradt, kirakom elé a tányért és az ennivalót. Ha nem rakom ki, akkor szed magának, szóval egyáltalán nem várja el. Nekem néha jól esik odatenni elé... :)

Mikor én vagyok beteg, akkor ő ugyanezt csinálja, főz és odarakja elém.. szóval oda vissza működik. És működik. :)

Én egyáltalán nem érzem megalázónak, ha annak érezném, nem csinálnám. Reggelit nem készítek neki, kaját sem csomagolok, nem kávézik, stb... Ez a része tiszta, de ezt se azért nem csinálom, mert nem kell, hanem mert nem bírok reggel olyan korán felkelni :)

De ha szeretek valakit, akkor normális dolog, hogy ha beteg, akkor ellátom. Ez nem plusz.

Épp a "csak úgy" alkalom az, ami számít.

Mi általában együtt főzünk. Pláne mivel vega vagyok, így húsételeket eleve nem vagyok hajlandó csinálni...

Minden egyéb házimunkát megosztunk (ő mosogatni utál, nem azzal nincs bajom... én porszívózni utálok, így ő csinálja azt).

Szerintem ez így normális h megosztjuk. Mindkettőnknek stresszes állása van (egészségügyben vagyunk), úgyhogy meg is bolondulnék ha még otthon is be kellene állnom rabszolgának...

Párommal már egy éve együtt élünk, de nem törvényszerű, hogy bárki, bárkit is kiszolgáljon. Van ami rendszeres, pl. én csinálok neki szendvicseket, ő mosogat. De nem mindig, mondjuk 10-ből 8-szor.

Nem mernék neki semmit ki, nem kisgyerek. Néha poénból maximum, ha mondjuk nagyon kitett magáért, akkor ez a jutalom. :)

Általában, ha együtt eszünk és én később érek a konyhába, Ő már ül és valamit elfelejtett elővenni, akkor kiszolgálom.

Ezeken kívül nagy ritka, hogy valami megcsinálok neki. Mind a ketten önellátóak vagyunk. Nem bírnék együtt élni egy kiszolgálásra váró csecsemővel, aki igazából nem az. ( A gyerek más téma, de Őt is önállóságra tanítanám, amint nagyobb lenne)

Akiknek megfelel a szolgáló szerep, csinálják, nem ítélem el egyáltalán.

23N