Hogyan érjem el, hogy a nagyszülők ne kényeztessék el a gyereket?

Magyarázd meg nekik, hogy ennek így semmi értelme nincs és ha nem fejezik be, akkor x ideig eltiltod tőlük a gyereket.

Nem együtt laknak, csak egy telken. Pl nem engedi át őket a nagyszülők házába.

Sajnos reménytelen. Ebben a helyzetben csak azt tudod elérni, hogy a gyerek megtanulja, hogy ami a nagyinál működik, az nálad nem. De félő, hogy a nagyit jobban fogja szeretni, főleg, ha óvodás, hisz ő nem tilt, hanem csokit is ad. Nekem az anyósom ilyen, szerencsére messze lakik. Hiába beszéltem már vele erről, mindig csak azzal jön, hogy "szegény gyerek..."

Én nem hiszem hogy csak ettől függ az elkényeztetés.

Értem a papád álláspontját, és normális esetben igaza is lenne. Csakhogy nálatok más a helyzet, mert ti gyakorlatilag együtt éltek - még ha külön házban is -, így ő nem csak 1-2 hetente találkozik az unokájával, hanem minden nap, tehát szerves része van a nevelésében. Meg kell értenie, hogy hosszú távon bizony a saját unokájának tesz rosszat, mert egy önző, követelőző emberkét nevel belőle, ha így folytatja. Muszáj lenne együttműködnie veletek. Ne hagyd magad, győzd meg, hass a józan belátására és a szeretetére az unoka iránt. Sok sikert!

Apukád azért csinálja ezt, mert lelkiismeret furdalása van. Veled lehet, hogy nem tudott annyit törődni, mert dolgozott, nem engedhette meg magának, hogy ajándékokat vegyen (vagy hogy ennyit, ilyen minőségűt), stb. Egyszerűen ott van 50-60 évesen, és rájött, hogy felnőttél, és hogy sokkal jobb apa is lehetett volna. (Az én apukám is ilyen, állandóan eszi magát ezért, mert rengeteget dolgozott, és alig találkozott velem, mert mikor én felkeltem, már nem volt itthon, mikor lefeküdtem, még nem volt itthon...) Ezért átesik a ló túloldalára. Próbálj vele beszélni, hogy nagyon szereted őt, jó apa volt, jót tettek neked a tiltások, de nem kell szigorúnak lennie az unokájával, sőt picit el is kapathatja, de húzzon meg egy határt, legyen olyan dolog, amire már nemet mond. Ne költsön ennyit, a gyereknek rengeteg játéka van, amire pedig pluszban szüksége van, meg tudjátok venni. Nyissatok inkább egy takarékszámlát a gyereknek, ahova havonta, vagy szülinapkor, névnapkor betehet x összeget. De amíg nem lesz 18 éves, addig ne nyúljatok hozzá. Ha majd tovább akar tanulni, nagyon jól fog jönni, ha pedig szakmunkásként már dolgozni fog, akkor is örülni fog neki. És akkor majd mondhatjátok, hogy a nagyapával spóroltátok össze, csak neki.