Akik utálják az anyósaikat - a ti édesanyátok különb?

Hát igen!

Ez már csak így van.

Anyánknak elnézzük a dolgokat, az anyósnak nem.

De fordítva is igaz különben, hogy a férfit az apja ugráltathatja, és hülyének nézheti, az apósa nem, mert erre ugrik.

Csak a férfiak nem lelkiznek itt, és nem ócsárolják oldalakon keresztül az apósukat, ha bajuk van vele, de náluk is így van szerintem.

Pedig "idegen" nő...

30 éves vagyok, és 6 éve együtt a férjemmel. Anyósommal jóval kevesebb időt töltöttem, mint az anyámmal, nagyon különböző a családi hátterünk, értékrendünk, és amúgy neki még van két lánya, ahol unokázik.

Tudom, hogy szereti az én gyerekeimet is, de neki fázisai vannak. Amikor a fiam kicsi volt, mindenáron integrálni akarták a családba, hogy az ő vérük, meg hogy hasonlít erre-arra, lényegében azt hozták ki, hogy mennyire rájuk ütött, rám nem is. Én nem ellenkeztem sosem, pedig a vak is látta, hogy a fiam rám és az én famíliámra hajaz.

Mivel nem szítottam a tüzet, le is szálltak a témáról, már nem foglalkoznak egyáltalán a gyerekekkel, anyóst néha hónapokig nem látják.

És egyébként nem csak a menyek bánnak másként az anyóssal, mint az anyjukkal (megjegyzem szerintem ez teljesen normális) hanem az anyós is másként kezeli a lányától és a fiától való unokákat.

És hidd el, pont ezért,mert a fia gyerekét egy "idegen" nő szülte.

Szóval ez fordítva is megvan!

Én értem, amit írtál most kérdező (én írtam feletted, hogy nekem anyósék a férjem családja). És igazad is van.

Én úgy gondolom, hogy a nagyszülő-unoka kapcsolatért a nagyszülőnek kell tennie. De nálunk apai nagyszülők nem nagyon tesznek. Elvárják, hogy vigyük a kicsit, de ha nem visszük mert férjem dolgozik vagy volt olyan, hogy tél volt és rossz volt a kocsink, a baba pár hónapos, ők nem jönnek. Ha nem visszük a helyükbe, nem jönnek. És anyósom elvárta (most már nem, mert megértette a dolgot), hogy a gyerek ugyanúgy örüljön neki, mint anyukámnak, akivel a kicsim naponta találkozik.

Én nem szólok bele a nagyszülő-unoka kapcsolatba, pl. engedem, hogy adjanak neki túró rudit, csokit, azt játszanak vele amit akarnak, de igenis dolgozzanak meg a jó unoka-kapcsolatért ők, ne én! Anyósomék ránk haragszanak amiért nincs a gyerekkel közeli kapcsolatuk annyira, mint én szüleimnek. Hát igen, de én ezt úgy magyarázom: ha Józsika olvasni szeretne, elbattyog a könyvtárba és kivesz egy könyvet, és olvashat. De ne várja, hogy majd a könyvtáros csenget az ajtaján, hogy "Józsika, nem akarsz olvasni? hoztam könyvet!"

Mi is visszük hozzájuk a kicsit, kéthetente. De ők a lábukat nem teszik át hozzánk, mert ahhoz kényelmesek. No, EZÉRT van jobb kapcsolata a fiamnak anyukámmal. Mert anyukám TESZ ÉRTE, hogy jó kapcsolatuk legyen, nem csak akkor, ha a helyébe viszem.

Egyik ismerősöméknél pont fordítva van.

Az apai nagyszülőkhöz járnak jobban,mert onnan kapnak anyagi támogatást,az anyai nagyszülők szegények, oda nem fűlik a foguk menni, mert csak étellel kínálják meg őket.

Volt is vita a 2 nászasszony között emiatt.

Én nekem a szemem kisülne, ha azt nézném, hogy melyik nagyszülő a gazdagabb,s afelé húznék.

Ők ilyenek, a gyerekek keresztszüleit is aszerint választották, hogy ki a jobb módú rokon, nem is ám a szülők testvére.

Mondjuk az igaz, hogy ha az anyós és a meny között rossz a kapcsolat, az kihat az unoka-nagyi kapcsolatra is.

Ezt kár lenne tagadni.