Gyereket akarok, de szerintem sosem lesz. Éreztetek így?

A kérdésre válaszolva én folyton igy érzem, már 3 éve szeretnénk babát a párommal, de nem akar összejönni....

A pároddal meg beszélgess el, hogy kiderüljön mennyire közösek a céljaitok. Hiába szeretnél te gyermeket, házat stb, ha őt nem érdekli semmi és még nem is szexeltek. Nem várhatsz örökké egy ilyen pasira, főleg hogy vannak köztetek tabu témák. Nekem ezek a dogok alapján nem egy olyan kapcsolat jön le amire lehetne alapozni egy gyermeket, mert ahhoz nem árt egy apa sem aki felelősségteljes és mindenben társ.

Kedves kérdező! Igen kevés az 1 millia, de sok embernek annyira akaratereje sincs hogy ennyit megspóroljon, úgy hogy gratulálok neked. Persze lehet másoknak szövegelni, hogy nincs miből megtakarítani. A világ pénzét is el lehet költeni.

Lesz majd babád. A gyerek utáni vágy amúgy időnként fellobban, majd alább hagy és megint fellobban. Kicsit várj és majd a következő hullámnál lehet leköltözik hozzá valaki.

Húú, nagyon megértelek, rám is rámtört mostanában... De még nem lehet, tanulnom kell.

Nyugi, ezek a hormonok, időről-időre kitör az emberen, de jól gondold meg, kinek szülsz babát és mikor.

Nem, nem a korod miatt, és nem azért, mert albérlet van vagy lakás. Ezeken NEM múlik.

Amin múlik, az az, hogy a párod és te készen álltok-e. Lelkileg, szellemileg. Egyrészt ha egyszer megvan a baba, soha többé nem leszel gyermektelen. Másrészt az ember fiatal fejjel azt hiszi, hogy a gyerek a legerősebb kötelék két ember közt. FENÉT! Egy félig megromlott, egyoldalú odaadáson alapuló kapcsolatot (és a tietek sajna szerintem kezd ilyen lenni) nem lehet egyben tartani egy gyerekkel. Még az ideális, békés, szeretetteljes, mély kapcsolatnak is súlyos próba a babavállalás, annak minden anyagi, pszichés, lelki, fizikai terhével...