Amikor a csúnya emberek gyereket vállalnak, egyáltalán nem merül fel bennük, hogy később a gyerek emiatt szenvedhet?

Csak hogy még egy állítást megcáfoljunk: nekem pont nem tetszenek a nagymellű pornóslányok (és férfi vagyok). Egész egyszerűen annyira természetellenesek, hogy az engem taszít. Én inkább a természetesen nőies, kisebb mellű nőket látom szépnek (nem, nem vagyok pedofil). Most akkor mi van?... Talán mégsem olyan egyértelmű a szépség?...

Én teljesen igazat adok neked kérdező, és én is sokszor gondolkodom ilyen dolgokon. Én egy hol ronda, hol átlagos de szépnek semmiképpen sem nevezhető lány vagyok, szabályosan undorodom magamtól és úgy érzem semmit sem érek, mivel jól mondod-a kinézetet nem lehet radikálisan megváltoztatni én más módját választottam a dolognak: a belsőmet igazítottam a kinézetemhez: úton útfélen megalázom magam, hogy nehogy megszeressenek, hiszen amúgy sem érek sokat...Folyamatosan mindenkit szépnek látok magamnál, (joggal) és elég nagy kihivás igy élni, ránézek a szebb nőre és úgy érzem 'na úgyis te kellenél a férfiaknak én meg csak egy senki vagyok'. Természetesen tudom hogy vannak nők akik nem szépek mégis vonzóak, ők vagy beképzelik magukat vagy pedig...kompenzálnak. A smink valóban álca: lemosod az arcodról az alapozót és ott tátong alatta a hókadt mitesszeres bőröd. Vagy pl. hajadat megcsinálod kimegy belőle a hab, oszt annyi neki. Én is rengeteget gondolkodom az ilyen dolgokon mint te és mindig arra jutok nem kell gyerek. Egyrészt tuti hogy ő se lenne szép, ha még lány is lenne, akkor egész életében szenvedne attól hogy ő nem szép..hallgatnom kellene a rinyálását, ami nyilván olyan lenne mint az enyém...és mivel még magamat is utálom kikészítené az idegeimet az istápolása. Negatív női mintát tudnék csak adni neki..mást nem..Mert én sosem fogom elfogadni magam, ráadásul még a szülés is sokat rontana a megjelenésemen, de tényleg itt ez a legkevesebb baj. Pontosan tudom milyen lelki sérüléseket okoz, ha nem szép az ember külseje. Bizonyos emberek csak sztereotipiákat tudnak pl itt is felhozni és nem mérik fel a szépség valódi súlyát. Nem a sminkelt nőkről van szó hanem a természetes nőkről akik szépnek születtek minden adottságaikban. Minden női körben azt tapasztalom, hogy a nők habár irigylik, egyszerűen üdvözlik a szépséget, és ájuldoznak, felnéznek maguk között egy olyan nőre aki szép. A férfiak ez szorozva ezerrel. Ha átlagos vagy akkor az más szavakkal azt jelenti hogy egy roncs vagy!. Mi értelme úgy leélni egy életet hogy pontosan tudod, örök hátrányban leszel és 10-20-100szor annyit kell megtenned mint a másiknak aki lehet nem tesz semmit csak van. Lehetsz jófej, lehetsz kedves, vagy humoros...de ez csak egy része az egésznek...semmitöbb...Teljesen megértelek. Jelen állás szerint nem vállalnék gyereket, de szerintem ez már szinte fel sem merül még kérdésként se, mert annyira depressziós önbizalomhiányos vagyok hogy szerintem biztosan meddő vagyok már minimum...EZ van...egyes emberek legyintenek hogy ez önbizalomhiány meg felszínesség, nem nem ez sokkal több...Hatalmas elvárásaim vannak magammal szemben, és sosem érdekel már az sem hogy más minek tart. Már csak magamnak akarok megfelel, a fejemben lévő ideálnak...Sosem fogom tudni elfogadni magam, mert gyűlölöm magam...

Az hogy a szépség relatív igaz. Viszont túl sokszor hallottad már, és így sablonosnak tunjon ez a mondat. Mit tehetunk ha az adatott meg neked, amivel nem vagy elégedett, lehethogy semmi gond nincs vele, lehethogy tényleg csúnya vagy, nem tudhatom. Viszont ebbol kell kihoznod a legjobbat, ezzel kell megelégedned, ha nem tudsz rajta változtatni, mert nincs más választásod. Ha nem akarod ilyen keseruen leélned az életed akkor fogadd el amilyen vagy.

Én gyerekként közöltem anyáékkal, hogy minden rossz külső jegyet örököltem tőlük. Sokáig tele voltam komplexusokkal, de mindez csak addig tartott, míg el nem kezdtem olyasmikkel foglalkozni, amik boldoggá tettek, sikerélményeket nem hoztak. Tojtam a szépségre, meg hogy hogy nézek ki, de állítólag akkortájban olyan lehengerlő kisugárzásom volt, hogy a külső hibák egyáltalán nem voltak észlelhetőek, zsongtak az emberek a közelemben. Minden beképzeltség nélkül. Találd meg azt, ami neked örömet okoz, ne agyalj a külsőségeken, mert nem az a fontos! Rá fogsz jönni te is, mikor mindezt átéled.

Mondtad előbb, hogy nem gúnyoltak, nem kaptál negatív visszajelzéseket. Csak kíváncsi vagyok: honnan állapítottad meg, hogy "ronda" vagy?