Elegem van az eddigi életemből. Veletek történt már hasonló? Mi a véleményetek?
19 éves debreceni lány vagyok, idén érettségizem. Sajnos nincs egy barátnőm sem, se barátom, sem barátaim. Nincs senkim, akinek elmondhatnám a örömömet, bánatomat. Nagyon szeretnék már egy legjobb barátnőt, akivel ellehet járni moziba, fagyizni... Általánosban még voltak barátaim, de szépen lassan eltűntek, és egyedül maradtam. Próbáltam már neten is barátokat keresni, de eddig nem sikerült, mert az ország másik felén laknak sokan, akik szintén hasonló problémában szenvednek. Valljuk be abból sosem lehet komoly barátság, ha nagyon messze lakunk egymástól.
Másoknak természetes, hogy az oviból általánosból,a környékről, innen-onnan vannak barátai, de nekem ez nem sikerült. Pedig nem mondanám magamat csúnyának, sőt mondták már nekem, hogy szép vagyok..
Hobbim már nincs, mert egyedül ahhoz sincs kedvem.
Olvastam már hasonló írásokban, hogy koncentráljak akkor a tanulásra, most az a fontos, meg akkor nem fogok unatkozni, de én úgy vagyok vele, hogy minek tanuljak, minek törjem magam, ha szinte semmi örömöm sincs az életemben. Most nem kell arra gondolni, hogy rosszak a jegyeim, tanulok én csak keveset, de 4-es az átlagom, szóval nem is olyan rossz.
A Hoxán is próbáltam már ismerkedni, nem is egyszer, de sikertelen.
Nem fogok tovább tanulni sem egyetemen, sem főiskolán.
De másoknak miért nincsenek ilyen gondjaik?
Belefáradtam már a netes ismerkedésekbe, mindig ugyanazok a körök:
Hány éves vagy?
Merre laksz?
Mit tanulsz/dolgozol?
Hobbid?
Háziállatod van-e?...
...
Legalább 15-20 emberrel beszélgettem már!:(
Öngyilkos is szerettem volna lenni, de nem tettem, mert bíztam benne, hogy egyszer talán majd jobb lesz.
Szórakozóhelyre kéne járnod.
Sajna máshogy nem fog menni.
Bár az se megoldás ha részeg meg bulifüggő haverjaid lesznek.
Én egyenlőre még középiskolába járok de már most tudom, hogy lesznek olyan barátok/barátnők akikkel utána is tartani fogom a kapcsolatot.
Saját tapasztalatból mondom, hogy nem biztos, hogy az egyetemen találna barátokat. Én sem találtam.
Sajnos hasonló cipőben járok én is, nincsenek barátaim...
19/L
Másnak is vannak ilyen gondjaik, csak nem reklámozzák. Teljesen szerencsefüggő, hogy valaki találkozik-e fiatal korában hozzá hasonló emberekkel, akik barátjai lesznek, vagy hogy nem költöznek-e el később, vagy hogy a munkahelyen találkoznak barátokkal, vagy hogy egyetemen/főiskolán, vagy esetleg valami egész más helyen. Teljesen kiszámíthatatlan mind a barátság kialakulása, mind a barátságok megszűnése, véletlenszerű.
Én például olyan voltam, mint te egészen 21 éves koromig, amikor beiratkoztam egy képzőművészetire felkészítő órára, és ott találkoztam a mostani legjobb barátnőmmel.
Sokkal nagyobb eséllyel találsz mind barátnőt, mind párt, hogyha van olyasmi, amit nagyon szeretsz csinálni, vagy zene vagy bármi, és olyanok között ismerkedsz, akik ugyanazt szeretik, mert az már mutatja, hogy a személyiségetekben van több közös vonás.
Ha nem tanulsz tovább, akkor valószínűleg valahol dolgozni fogsz, ott is barátkozhatsz.
ma 19:18
A szórakozóhely meg a buli nem old meg semmit, oda nem mély barátságokért mennek emberek, hanem felszínes, személytelen, egoista okokból. Ott már vagy kialakultbaráti társaságok vannak, akik nem engednek maguk közé be idegeneket, vagy dugni akaró srácok, akik mindenfélét összehazudnak, majd otthagynak a francba. Ott érzelmi társat nem talál magának az ember.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!