Kiderült, hogy két évvel ezelőtt megcsalt. Ez most szakítóok, vagy elévült?
ő nem tudja még hogy tudom, mert először tisztázni akarom magamban, ha esetleg ha vége lenne ez miatt, megérte e felhoznom.
Nagy pofára esés lenne, mert mindig ő volt rám a féltékeny, mindig állig beöltözve kellett járnom, ő volt a hűség bálványa, ezt hangoztatta mindig, meg egy veszekedésnél fennhangon közölte, úgyse tudnám meg ha megcsalna, meg ő a tökéletes, én meg a "magamutogató".
Szóval mivel beégne, így pont hogy ő dobna engem ki, hogy megőrizhesse a maradék büszkeségét.
emlékszem azokra az időkre, hogy mindig éreztem, hogy valami nem stimmel,sokszor ébredtem bőgve, álmodtam hogy megcsal.
és most ki is derült.
más mit gondolna, hogyan gondolná át, ha most derülne ki, hogy két évvel ezelőtt megcsalat a párja?
megbeszélni nem lehet vele, mert millió százalék, hogy letagadná és millió százalék, hogy szakítana kínjában.
tehát magamra vagyok hagyva a döntésemmel, azzal is, hogy mit gondoljak.
és van egy olyan érzésem, hogy a 3. félen múlt, hogy ebből csak futó kaland lett, nem pedig viszony.
akkor is, mint mindig, ugyanolyan volt a kapcsolatunk mint az elején a közepén és most is.
tehát magamban nem keresek hibát.
de benne sem.
azt sem érzem, ha egyszer megtette, megtenné e máskor is.
tekintve, hogy jelenleg családra alapozunk ennyi változott. nem terveztünk.
Amúgy a legjobban az bánt, hogy azzal is példálózott mindig nagy hangon, hogy neki VAN lelkiismerete.
hát nem kaptam sem vallomást, sem megbánást, csak sumákolást.
kicsit irigylem a férfiakat, hogy nekik bárkivel bármikor jó tud lenni szex, nekem meg csak azzal, akit szeretek.
akkor még nem alapoztunk.
"Ez most szakítóok, vagy elévült?"
Ez most egy nagyon furcsa kérdés. Vannak lányok, akik nagyon öntudatosan kiállnak magukért, és már azt sem tűrik, hogy a párjuk megnéz egy csinos lányt. Mások meg egy csúnyább megcsalás után is azt mondják, hogy inkább osztoznak egy tortán másokkal, minthogy ürülékre fanyalodjanak egyedül. Egyik hozzáállás sem feltétlenül rossz, és egyik sem feltétlenül jó. A kettő között meg van rengeteg középűt.
Amit itt leírtál, pontosan akkor szakítóok, ha te szakítóoknak tekinted. Pontosan akkor "évült" el, ha te elévültnek tekinted.
Remekül ki tudja mutatni bárki az együttérzését e topikban. Látom, páran már meg is tették. Az együttérzés részemről is megvan, csak fölöslegesnek tartom a fejtegetését. Nem hiszem, hogy azzal sokat segítenék.
Számíthatsz ebben a topikban arra is, hogy jó páran cifrán megmondják, hogy ki kell dobnod azonnal az ilyen szemét alakot. Lehet, hogy tényleg azt érdemes tenned, de a leírtakból nem lehet megmondani. Neked kell eldöntened hogy a téged hozzá kötő vonzalom erősebb-e, mint azok a dolgok, amelyek elválasztanak tőle. Az, hogy megcsalt nyilván a szakítás felé billenti a mérleget, de senki nem tudhatja, hogy átbillenti-e, csak te.
Persze, az is lehet, hogy nem is ezt kell eldöntened, hanem már rég szakítanod kéne, csak olyan vagy, aki nem szívesen ugrik be az ismeretlenbe, és ezért nehezen lép, inkább tűr. Ha ehhez a döntéshez szükséged van egy ürügyre, akkor ez a megcsalás jó lehet, bár nekem nagyobb bajnak tűnik, hogy olyan kapcsolatban éltek, ahol egy problémát nem lehet megbeszélni.
Te most abból a kapcsolatból, ami köztetek van, és jellemző rá sokmillió dolog, amelyek összekötnek illetve szétválasztanak kiemeltél egyet, mellékesen hozzáfűztél néhányat, és ezek mindegyike negatív. Ennyiből senki nem fogja azt mondani, hogy márpedig maradj mellette. Aki ennyi információ után ad neked tanácsot, vagy azt fogja mondani, hogy szakíts, vagy azt, hogy kevés az információ, és megpróbál többet kiszedni belőled.
hirtelen nekem is az első a szakítás gondolata volt.
de olyan érdekesen venné ki magát, hogy tegnap még összebújva aludtunk, ma meg vége.
21:15
pont ez az, hogy nem tudok dűlőre jutni magamban sem
olyan érzésem van, mintha zombivá váltam volna,mint akinek nincs agya.
"tekintve, hogy jelenleg családra alapozunk..."
Ha ez azt jelenti, hogy szeretnétek gyermeket, akkor ez bizony szakítóok, én semmi esetre sem állítanék családot erre a bizonytalanságra.
A terhességgel és szüléssel egy rakás indokot szoktak találni a férjek, hogy megcsalják a feleségeket, de legalábbis gyakran elhidegülnek, ami maga után vonja a kikacsintást is általában. Meg hát az első évben -vagy mindjárt kettőben- az anyukának az első helyre a bébi kerül, amit sok apuka nehezen visel.
Ha párodnak nem volt különösebb oka arra, hogy félredugja, csupán érzelmileg távolodtatok el egymástól kissé és ezt ő mindjárt máshol orvosolta, akkor mit tesz majd baba mellett, amikor szintén nem ő kapja a legtöbb szeretet?
Szerintem a gyerekvállalással ti egy rakás komolyabb problémát kapnátok a nyakatokba, amit valószínűleg szintén nem tudnátok kezelni és csak boldogtalanabbak lennétek...
Az én párom is hasonlóan büszke természet és gyakran gondolom azt mostanában, hogy jellemtelen, bár én meg túl erős vagyok, és mindig vállalom a hibáimat és tudok bocsánatot is kérni őszinte sajnálattal és megbánással, míg ő erre képtelen. Mivel már mindketten felneveltünk 1-1 gyereket, az a veszély nem áll fenn, hogy családot alapítunk, viszont ha annyit romlana a kapcsolatunk, hogy érzelmileg már nem tudunk adni egymásnak, akkor külön megyünk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!