Lehet, hogy ezek miatt megfogja bánni a párom az összeköltözést?

Most végeztem az egyetemen, ha sikerül munkát találnom összeköltözünk párommal. (Ő már évek óta dolgozik, 28 éves)

2 éve vagyunk együtt, igazából tudja hogy milyen vagyok. Nem arra gondolok hogy csalódást fogok neki okozni, csak félek.

Én nagyon elkényeztetett vagyok 23 éves korom ellenére, nem tudok főzni, mosni sem szoktam, vasalni sem tudok és még mosogatni sem szoktam.

Számtalanszor kértem anyut, hogy tanítson meg de ő mindenre azt mondta ráérek, nekem csak az a dolgom hogy tanuljak. Mindent megtettek értem, és hálásnak kellene lennem, de mégsem tudok az lenni. Úgy érzem életképtelen lettem és csalódást okoztam nekik. Mivel már kezdem belátni, hogy hiába van diplomám nem fogok egyből vezető székbe kerülni. (Amit édesanyám elképzelt)

Párom sokszor van nálunk, akkor is kiszolgál minket anyu. Ha előre közlöm, hogy én szeretnék főzni nem csináljon semmit, akkor is megfőz. Ha olyan napja van akkor meg a fejemhez vágja hogy nem csinálok semmit és még munkát sem találok. De ha szeretnék valamit csinálni akkor csesztet hogy lassú vagyok, majd ő inkább elmosogat mert nem bírja nézni ezt a lassú tempót. Egyébként ez általánosságban is igaz ránk én nagyon precíz és aprólékos ő nagyon gyors és kissé hanyag.

A kérdésem annyi, hogy ha összeköltöznénk párommal szerintetek elege lesz abból hogy én semmit nem tudok? Elképzelésem sincs, hogy hogy kellene majd. Minden nap főzni? Mikor főzni sem tudok. Azt gondolom mosás, vasalás könnyen megtanulható. Mosogatás nem probléma. Egyébként is tisztaságmániás vagyok. De az hogy munka mellett, ezekre mennyire lesz energiám, úgy hogy most szinte semmit nem csinálok attól félek. És attól is félek, hogy magamra semmi időm nem marad.

Mit gondoltok? Ti nem féltetek az összeköltözéstől?