Nagyon szégyenlem magam anyósomék előtt, a párom meg kezd gyanakodni, mitévő legyek?
igazából még csak anyós és após jelöltek.
A minap megbeszéltük párommal, hogy kettőkor lemegyek hozzá, neki ma volt még egy kis elintézni valója, de meg van engedve, hogy bemehetek hozzájuk, amikor csak akarok. Felhívtam még délelőtt (11kor) az anyukáját, hogy neki nem lenne e gond, ha lemennék, és megvárnám ott a páromat. Lelkesen azt mondta, hogy nem baj, segítek neki sütit sütni.
Kettőkor lementem hozzájuk. Ahogy belépsz a házba, egyből a nappali tárul eléd. Kopogtam, de semmi hang nem jött, hát gondoltam, benyitok. Ahogy kinyitottam az ajtót elém tárult após és anyós egy igen szemérmes pózban... Nos anyós éppen kielégítette apóst a szájával. Reflexből kifordultam a házból és becsuktam az ajtót. Legszívesebben azonnal hazajöttem volna, de gondoltam várok kicsit. Nem sokkal később anyós pajtás kijött és elnézést kért, elnézték az időt stb. Mivel jóban vagyok vele, ezért elég nyíltan tudott hozzám beszélni, de én zavaromban végig a földet bámultam. Vagy 6szor elnézést kértem, anyós jelölt pedig arra kért, hogy ne mondjam el ezt a kis incidenst a páromnak.
Nos párom első 5 percben észrevette, hogy valami fura, hiszen nagyon sokat szoktunk anyóssal és apóssal is viccelődni, de most szinte menekültem az ő szobájába és végig a földet néztem. Nagyon szégyenlem magam még mindig. Párom kicsit durcázik, mert titkolok valamit, de anyósnak megígértem,hogy nem mondom el. Mit csinálnátok a helyemben? Nem is aludtam ott, inkább hazajöttem.
Amúgy tudom,hogy én vagyok a hibás és mindenért a felelős, nem is okolom a szüleit. Azt is tudom,hogy ez egy normális dolog(amit tettek), de mégis csak a párom szülei és nem akartam őket így látni.
Igazából a kérdésem az lett volna, hogy elmondjam páromnak vagy sem, mert nem szeretném, ha haragudna rám, de képes ezért... :)
Viszont anyósékat sem akarom kellemetlenebb heylzetbe hozni.
Megpróbálok úgy tenni, mintha nem törént volna semmi...
nos, én már megtanultam, hogy kopogás után ha semmi visszajelzés nincs, akkor szólok, h bemennék. ha ezek után sem szól senki, akkor várok egy kicsit, és ismét kopogok.
mi egyszer táborban voltunk, még 12 évesen az osztállyal. a tanáraink (egy pasi és egy nő) egy szobában aludtak, de mi még nem gondoltunk semmi olyasmire. kopogtunk, nem jött válasz, benyitottunk, és láttuk rajtuk, h kicsit zavarban vannak. nem láttunk semmi olyasmit, de utána sejtettük, h valamiben megzavartuk őket.
aztán rá egy évre már össze is házasodtak, szóval nem volt alaptalan a gyanúnk :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!