Ti hogyan reagálnátok az adott esetben? Próbálom röviden vázolni. Adva vagyok én és a párom egy 9 hónapos babával. Egy faluban élünk az ő szüleivel, nagyanyjával, húgával, de külön házban.

Azt tudni kell még, hogy nem vagyok egy csúnya buta liba, értelmes, diplomás, csinos nő vagyok.

Igen, sejtettem, hogy én leszek a hibás, és az önértékelésemben lesz a hiba megtalálva, de nem így van. Valaki írta, hogy "akkusztikailag megfeleő pozicióban" engem kibeszéljenek, igazából eléggé beletrafáltál, ugyanis ők nem csak engem, de mindenkit a faluban kibeszélnek, nekik mindenki ringyó aki egy kicsit szebben van felöltözve, vagy 4 forinttal többet költ a boltban mint az anyósom:-) Én számtalanszor hallottam ahogy engem kibeszélnek, és még többször éreztem ezt. De engem nem is ez érdekel, hisz pont leszärom, beszéljenek, nyilván nincs más dolguk, a sekélyes életükben ez a fénypont, hogy mást szidhatnak. Én már ezt is elfogadtam, hogy ilyen családdal vagyok kapcsolatban. Ami engem zavar az az én ócsárlásom burkoltan, a másik javára. Pl, tegnap melegítőben és egy pacskerban szaladtam át hozzájuk gyerekkel, a hajam lófarokban, a lány aki kint volt a kapuban virágágyást locsolni tűsarkúban(!) tipeg utánam befelé, erre a nagyanyja kiugrik bokor alól, először nem is láttam, és nekikezdi jajj, kisbaba, milyen jólnevelt, és igényes vagy, hogy te még a virágot is ilyen csinosan locsolod. Én elkezdtem nevetni, mert ez a helyzet már annyira egyértelmű volt, hogy komolyan röhögnöm kellett. Nyilván egy kicsit megvagyok tépázva, nem olyan rég szültem, itt van a gyerek, néha még a fogmosást is 3 felvonásban végzem, de ez sok helyen így megy, mégis ők úgy csinálnak, mintha én egy trampli mangalica lennék aki állandóan zsíros hajjal, röfögve közlekedik. És ezzel rongálnak már 3 éve, ugyanis amikor még csak jártunk a párommal, és nem volt babánk, dolgoztam, akkor is ugyanzt csinálták, csak akkor nem találtak a lövedékek, igen lehet, hogy velem is van a baj, lehet, hogy meg van tépázva jelenleg az önbizalmam, és azért érnek utól ezek a beszólások, lehet....de engem inkább az érdekelne, hogy más mit csinálna. Ugyanazt mit én? Elengedem a fülem mellett, de utána képes vagyok napokig rágódni rajta. Pedig tudom milyenek, 3 évvel ezelőtt is ilyenek voltak. Van egy nagyon nagyon szép lány a faluban, de tényleg szép...én amikor először megláttam meg is jegyeztem milyen szép lányka, tényleg helyes, erre az anyósom az anyjával kánonba szidták, krva, ribi, nézzem meg a haját, nem is egyformán van levágva, a körmei bénán vannak kilakkozva, BUTA!, az anyja krva, az apja is, nincs a füvük rendszeresen vágva. Ezzel csak ábrázolni szeretném, hogy nekik mindegy ki az csak szidhassák, és bizonygathassák, hogy ők jobbak szebbek okosabbak. A férjem már rájuk szólt minap amikor a szomszédot kezdték el szidni, (mert ugatni mert a kutyája, és ez zavarta őket,) hogy betegek.

8:54-es, köszi. Igen...valóban jó volna, de ez nem mindig kivitelezhető. Ugyanis itthon nyilván nem a legjobb ruhámban, talpig sminkben szaladgálok a gyerek és a szarÖs pelenka között. A férjem jön, hogy szaladjunk már át az anyjáékhoz, ekkor én veszem a papucsom és átszaladunk, 9 percre. Szóval nincs arra energiám, hogy én 9 percért átöltözzek, megcsináljam a hajamat...stb. De igen...rátapintottál a lényegre.