Hogy adjam be anyának ha tudom, hogy kitagadna a családból?
Őszintén... ti mit tennétek, ha az egyik legnagyobb álmod olyan, amitől a szüleid egész életedben megpróbáltak visszatartani, és elzárni tőled?
Igazából foglalkozásról van szó. És... teljesen megértem őket. Anyukám és apukám is diplomás orvos, és tudom, hogy azt akarják, hogy a tesómmal mi is azok legyünk (mármint a diplomát, de fokozatosan akkor is terelgetnek az orvosi karrier felé). Voltak már szenvedélyeim, de apukám csírájában elfojtotta őket, amint levonta, hogy nem "elismert" foglalkozás. (Például amikor éppen etológus akartam lenni, egyórás beszámolóval kaptam meg, hogy egyik ismerőse Afrikában kis kunyhókban afrikai gyerekeket tanít, és hogy ez az etológia... na mindegy:) )
De ez mélyebb. Szinte pontosan tíz éves korom óta, és nem kell hozzá diploma. Anyával könnyebb, mert ha látja rajtam, hogy lelkesedek valamiért, általában támogat, de ez olyan, amitől kiskorom óta el akart szigetelni. És igazából nem is attól félek, hogy mérges lesz, de tudom, hogy nem fog komolyan venni. Apukámnak nem félnék ennyire elmondani, mert róla tudom, hogy úgyis csak legyintene, és miután elmentem röhögve mesélné el a barátainak. Anyának viszont megváltozna rólam a képe... tízéves korom óta próbálok utalgatni rá, bár szerintem nem esett le neki, de ha rájönne, hogy komolyan gondolom, még ha nem is mondaná ki soha, tudom, hogy nem bocsátaná meg nekem.
Úgy tudja, hogy apa szakmáját fogom továbbvinni, amit szintén ő osztott ki úgy, hogy vacsora közben egyszer lazán megkérdezte, hogy "Melyikőtök lesz fogorvos?". Mi tesómmal csak nézünk egymásra, és amikor észreveszi, hogy egyikünk se válaszol, kijelenti, hogy "Akkor beszéljétek meg.". Még ha nem is gondolta komolyan, akkor is brutális.
De amikor mindenki kérdezgeti, hogy hová akarok menni továbbtanulni, és meghallják, hogy biológiára, az első kérdés, amikor anyával vagyok, hogy "te is gyógytornász leszel?". És erre illedelmesen rávágom, hogy nem, mert inkább apa munkáját AKAROM továbbvinni. És egyszerűen nem merem elmondani a legjobb barátaimon kívül senkinek, mert tudom, hogy előbb-utóbb úgyis visszajutna anyuék fülébe.
És tudom, hogy ez az én döntésem, nem az övéjük, de az igaz, hogy tényleg az "úton való terelgetés" az ő dolguk. És én lennék az első a családban ezzel a szakmával akkor, amikor nem kell... nálunk akkor se volt senki, amikor kellett. Mindig kihúzták magukat valamivel a dolog alól, és én is... ha megpróbálok rájönni, hogy mi vonz ennyire benne, mindig a nem tudom a válasz. De ha valamire ha CSAK attól, hogy meghallod gyorsabban kezd verni a szíved évek óta... szerintem az az igazi :)))
Tudom, hogy egy ilyen kérdésre nehéz függetlenként válaszolni, de... tuti nem én vagyok egyedül így. :))
13L
válasza:# 18-as leírta, mit kell tenned. :)
Diplomád is lesz, katona is lehetsz. :)
Én amúgy ismerek katonanőt, elég magas rangban, nem olyan rossz az! :)
válasza: válasza:Nőket tudtommal nem küldenek harctérre, csak ha kifejezetten ő maga kéri/jelentkezik rá.
Vannak izraeli ismerőseim, ott jóval komolyabb a katonaság, mint nálunk (pl a lányoknak is kötelező a sorkatonai szolgálat és mindenhová hurcolniuk kell a puskát, még az esti buliba is).
Viszont ott sem küldik ki őket a frontvonalra, még háború esetén sem. Háttérmunkát végeznek, fegyvert tisztítanak, adminisztrálnak, stb.
Frontvonalra ott is az megy, aki külön kéri és nem házas, nincs gyerek.
válasza:A helyedben egyelöre nem erölködnék azon, hogy mit fognak MAJD szólni a szüleid, hanem minél jobb eredménnyel elvégezni egy gimnáziumot. Mire megszerzed az érettségit, addigra nagykorú vagy, és ha akkor is igy gondolod, akkor oda jelentkezel, ahová akarsz, mégha nem feltétlen katonának, de nem is oda, ahová a szüleid küldenének.
Persze szülöi támogatás nélkül tanulni nem egyszerü, mert pénzre szükség van, de ha nem akarsz fogorvos lenni, akkor SENKI sem kényszerithet rá, hogy odamenjél.
válasza: válasza:Miért hittem azt, hogy te etológus akarsz lenni? Na mind1, így végig olvasva a válaszokat látom, hogy a katonaság vonz. Na most nekem épp van egy szomszédom, aki vmi hadi mérnöknek, vagy mi a lópikulának tanul. Mondta, hogy vannak lányok, de elég kevés. Reggel 5-kor kelnek, fél6-tól már edzés van, utána asszem 7-kor reggelizhetnek. Egész napos edzés nem ritka, tényleg olyan, mint amit a TV-ben látni (G.I. Jane és mi egyéb...).
Én azt gondolom, hogy 13 évesen még változhat ez a dolog. No nem feltétlenül, mert én pl 5 éves korom óta készülök orvosnak, idén felvételizek :) de én azt mondom, hogy egyenlőre ne beszélj erről szüleiddel, odébb van a dolog. Arra az orvosis dologra ne mondj se igent se nemet, akkor a veszekedést is elkerülöd, illetve nem kerülsz abba a csapdába, hogy "de lánysom múltkor még az akartál lenni". Szóval érted. Lapulj meg, ne beszélj erről senkinek, aztán ha 4 év múlva is ezt szeretnéd, akkor vágj bele. Emiatt nem fognak a szüleid kitagadni, csak tudd, hogy mit vállalsz és ne az legyen, hogy majd akkor felvesznek, aztán mégsem tetszik és ott hagyod... rengetegen jártak már így, hogy ezt vagy azt akarják csinálni, aztán utólag kiderül, hogy mégsem.
válasza:"Add be a jelentkezési lapod, aztán meglátjátok."
13 éves, előbb talán egy gimnáziumba kellene.
Kedves kérdező!
Én nem javaslom, hogy úgy jelentkezz bárhova is majd, hogy a szüleid nem tudnak róla, hova adtad be a jelentkezésedet, mert a támogatásukra gondolom igényt tartasz majd. Azt, hogy nem veszik komolyan az elképzelésedet, nem csodálom, hisz magad írtad, hogy akartál már "éppen" etológus is lenni, most "éppen" katona. Szerintem, ha 5-6 év múlva is katonai pályára akarsz majd menni, akkor a szüleid is átgondolják a kérdést. Addig menj egy jó gimnáziumba (ha még nem oda jársz). Ha megkérdezik, hova szeretnél tovább menni, mond azt, hogy még nem tudod, ne hazudj, és ne hitesd el a szüleiddel, hogy az ő szakmájukat választottad, ha ez nem igaz.
válasza:"Andizsuzsi válasza:
"Add be a jelentkezési lapod, aztán meglátjátok."
13 éves, előbb talán egy gimnáziumba kellene. "
Mondtam én egy szóval is, hogy most? :D
válasza:Ahogy olvastam a ZMNE honlapján csak a katonai vezetői alapképzésen nem lehet valaki szemüveges. A többi szakon igen.
Itt tudsz tájékozódni kedves kérdező:
Még van időd puhítani szülőket, ha mégis emellett döntesz. :-) Miután érettségizel már úgysem szólhatnak igazán bele, ezért meg nem fognak kitagadni, legfeljebb egy időre bemorculnak. Tapasztalatból mondom, ilyenből csak átmeneti zsörtölődések vannak, idővel minden szülő beletörődik a sorsába, és elfelejti az egészet. Ha nem akkor ott amúgy is baj van. Viszont soha ne feledd, ugyan a tanácsaikat olykor valóban nem árt megfontolni, de a Te sorsod, Te döntesz, ne nekik akarj majd megfelelni.
Sok sikert kívánok az életben!
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!