Hogy adjam be anyának ha tudom, hogy kitagadna a családból?
Őszintén... ti mit tennétek, ha az egyik legnagyobb álmod olyan, amitől a szüleid egész életedben megpróbáltak visszatartani, és elzárni tőled?
Igazából foglalkozásról van szó. És... teljesen megértem őket. Anyukám és apukám is diplomás orvos, és tudom, hogy azt akarják, hogy a tesómmal mi is azok legyünk (mármint a diplomát, de fokozatosan akkor is terelgetnek az orvosi karrier felé). Voltak már szenvedélyeim, de apukám csírájában elfojtotta őket, amint levonta, hogy nem "elismert" foglalkozás. (Például amikor éppen etológus akartam lenni, egyórás beszámolóval kaptam meg, hogy egyik ismerőse Afrikában kis kunyhókban afrikai gyerekeket tanít, és hogy ez az etológia... na mindegy:) )
De ez mélyebb. Szinte pontosan tíz éves korom óta, és nem kell hozzá diploma. Anyával könnyebb, mert ha látja rajtam, hogy lelkesedek valamiért, általában támogat, de ez olyan, amitől kiskorom óta el akart szigetelni. És igazából nem is attól félek, hogy mérges lesz, de tudom, hogy nem fog komolyan venni. Apukámnak nem félnék ennyire elmondani, mert róla tudom, hogy úgyis csak legyintene, és miután elmentem röhögve mesélné el a barátainak. Anyának viszont megváltozna rólam a képe... tízéves korom óta próbálok utalgatni rá, bár szerintem nem esett le neki, de ha rájönne, hogy komolyan gondolom, még ha nem is mondaná ki soha, tudom, hogy nem bocsátaná meg nekem.
Úgy tudja, hogy apa szakmáját fogom továbbvinni, amit szintén ő osztott ki úgy, hogy vacsora közben egyszer lazán megkérdezte, hogy "Melyikőtök lesz fogorvos?". Mi tesómmal csak nézünk egymásra, és amikor észreveszi, hogy egyikünk se válaszol, kijelenti, hogy "Akkor beszéljétek meg.". Még ha nem is gondolta komolyan, akkor is brutális.
De amikor mindenki kérdezgeti, hogy hová akarok menni továbbtanulni, és meghallják, hogy biológiára, az első kérdés, amikor anyával vagyok, hogy "te is gyógytornász leszel?". És erre illedelmesen rávágom, hogy nem, mert inkább apa munkáját AKAROM továbbvinni. És egyszerűen nem merem elmondani a legjobb barátaimon kívül senkinek, mert tudom, hogy előbb-utóbb úgyis visszajutna anyuék fülébe.
És tudom, hogy ez az én döntésem, nem az övéjük, de az igaz, hogy tényleg az "úton való terelgetés" az ő dolguk. És én lennék az első a családban ezzel a szakmával akkor, amikor nem kell... nálunk akkor se volt senki, amikor kellett. Mindig kihúzták magukat valamivel a dolog alól, és én is... ha megpróbálok rájönni, hogy mi vonz ennyire benne, mindig a nem tudom a válasz. De ha valamire ha CSAK attól, hogy meghallod gyorsabban kezd verni a szíved évek óta... szerintem az az igazi :)))
Tudom, hogy egy ilyen kérdésre nehéz függetlenként válaszolni, de... tuti nem én vagyok egyedül így. :))
13L
Hogyhogy nem vesznek fel kontaktlencsével/szemüveggel?
A kajakhoz kontaktlencsém van, amúgy meg állandó szemüvegem... bazszki, nehogy már... Ennyi, felvételi előtt szemműtét.
És ezt komolyan gondolom. Ez nem fogja derékbatörni a karrieremet.
válasza:
válasza:Erről most 2 dolog jutott eszembe:
1.Még fiatal vagy, amíg leérettségizel, addig sok minden változhat, lehet se nem orvos, se nem katona nem szerepel majd az álmaid munkája között.
2. A szüleid hozzáállása nekem elég furcsa. Mármint ez a túlzott ráerőltetés, hogy csakis ez meg ez lehetsz. Tanácsot adhatnak, terelhetnek jó irányba, segíthetnek, hogy mi az amit szeretsz is csinálni, de meg is tudsz belőle élni. Viszont amikor ők döntik el a gyerek helyett, hogy mit csináljon, ha majd felnőtt lesz...ilyenkor van az, hogy ezért vannak olyan orvosok, akik nem szívből csinálják a szakmájukat, hanem szülői nyomásra. S utána a betegek isszák meg a levét. Na meg azok, akik szívből csinálták volna, de elvették tőlük azok a helyet, akik szülői kényszerre (kapcsolatok is megvannak egy orvos szülőknél)végezték el az orvosit.
Bocsi, de tapasztalatból írom.
Én is jelentkeztem olyan fősulira, amit szívből tudtam csinálni, de megmondták, hogy x% már megvan, hogy ki kerül be.
Figyelj, ne nézz morbidnak, de ez olyan dolog, amit tudatosítottam magamban. Nem bánnám, ha megúsznék egy Iraki utat, de akkor is. Itt kezdődik, hogy az akarat erősebb, mint a félelem. :))
Jó, ez elég furán hangzik, de akkor is így van. :)))
válasza:Igen, így van.
Tavaly még ZMNE néven futott, azóta át lett csoportosítva és így lett belőle ez a Közszolgálati-dolog.
A sulink szervezte le még pár másik iskolával karöltve, hogy az adott iskola/szakma után érdeklődők egy egész napos, nem hivatalos nyílt napon vehettek részt. Tanárokkal beszélgettünk, első, másod és harmadéves diákokkal; egy edzést is megnéztünk; végigvezettek a szobáikon; a diákok elmondták, hogy folyik az egyetemi élet; a közelben van egy logisztikai központ, oda is bevittek bennünket ahol elmagyarázták a személyzet működését, illetve a központ kiállítását is megtekinthettük. A délutáni órákban visszamentünk az egyetemre ahol magas beosztású tisztek, tanárok, kiképzőtisztek meséltek ismét a szervezet működéséről illetve a felvétel feltételeiről(Makk egészséges legyen az illető biológiai és pszichológiai értelemben. Nem lehet rossz a szemed, szíved stb..)
20N
válasza:Valahogy idősebbnek gondoltalak a kérdés olvasásakor. Nézd, teljesen igazad van abban, hogy ki kell tartani az elképzelésed mellett. Szüleid nagyon rosszul teszik, ha megszabják, hogy te mi legyél. Persze, véleményt mondhatnak meg mondjanak is, de megszabni nem szabhatják meg, hogy te mit dolgozol majd 40 éven keresztül.
Viszont azt is mondom neked, hogy szerintem egyelőre ne agyalj ezen. 13 vagy, van még időd. És lehet, hogy változni fog az elképzelésed. Meg az is lehet, hogy nem fog változni. Ezt nem tudhatjuk. De egyelőre szerintem ne nagyon agyalj ezen, még úgysem aktuális.
válasza:Pont én is figyeltem, hogy sokkal értelmesebben fogalmaztad meg 13 évesen kérdésed, mint az a nő, aki múltkor azért írt ki kérdést, hogy miért néznek rá furán,hogy ő nem dolgozik, a férje tartja el. Harmadik diplomáját szerzi(elvileg), de olyan kesze-kuszán fogalmazott.
Szóval ügyes vagy, ezt akartam kihozni belőle!:D
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!