Mennyi idős korban nem viseli meg a babát ha különszobába viszik? 7 hónapos a kisfiam és szeretném átvinni a szobájába mert félek hogy később nehezebb lesz ha hozzánk szokik. Sokan nem helyeslik a családból.

Lányomat 6 hónaposan tettük külön szobába (illetve ő maradt a szobában, ahol eddig is, mi meg átköltöztünk a másik szobába).

Azóta jobban alszik és mi is!

Én úgy gondoltam 1 évig biztos velünk lesz, de rájöttünk, hogy zavarjuk őt. Még akkor is felkelt, ha nyekkent egyet az ágy, vagy bementünk a szobába, kimentünk a szobából. Pedig sok hangos zajra nem kel fel!

Amióta külön alszunk, azóta teljes nyugiban alszik éjjel, egy hangját nem hallani és reggelre ő is, mi is kipihentebbek vagyunk!

Én nem bánom, hogy így történt, remélem így megszokja hamar, hogy az ő szobája az alvóhelye is, de persze ha majd járni tud, biztos átjön hozzánk a kispárnájával együtt. :)

Kezdettől külön volt, tudatosan így alakítottam. Nincs semmi gond, ha közelségre vágyik úgy is ott vagyok vele, mindegy hogy kinek a szobájában.

Nem vagy elkésve de nehúzd sokáig, mert nehezebb lesz nagyobb korban átszoktatni valamiről amit már megszokott és megszeretett valami újra.

Másokra meg ne hallgass te vagy az anyja, neki minden úgy jó és tökéletes ahogy te csinálod.

14 hónaposan lett kész a babaszoba :) Akkor már inkább kislányszobaként. Nem babásra csináltuk, a védőnőnknek is nagyon tetszett. (meszelést apuka, mesefestést én csináltuk, kislányos csillár, kislányos bútor szintén én festettem át, függönyöket stb anyukám varrta meg)

Akkor szedtük le a rácsos ágy oldalát is, ha valami van át tudjon jönni. Akkor már régóta önállóan járt és felérte a kilincset is. (korához képest jó magas)

Mivel igazi kishercegnőhöz illő szobát kapott, csodaszép fodros stb (mikor még nem volt gyerekem akkor azt mondtam volna hányingert keltő de nem csuparózsaszín) bútorokkal textilekkel rögtön birtokba vette.

Nem volt gond az átszoktatással, hiába volt "idősebb". Rögtön az első éjszakát végigaludta és azóta is. Sőt most már van, hogy fogja magát elvonul napközben, kicsuk szó szerint és szépen eljátszik és a mesekönyveit nézegeti. (bekukucskálok ha nagy a csönd)

Pont ma mutatott táncbemutatót a papájának: "Papa gyeje SOBÁMBA de egyedüj" :) olyan cuki volt.

Tehát ha úgy van megcsinálva hogy tetszik a gyereknek akkor nem gond az átköltözés később sem.

Nekem kettő leányzóm van, és a másodiknál már tudatosabb voltam. A nagyobbik (8 éves) születésétől fogva velem volt egy szobában (egyedül neveltem), sőt egy lázas betegség miatt velem is aludt három éves koráig. Nagyon nehezen, de viszonylag rövid idő alatt megszokta a külön szobát, viszont ő a saját szobájában sírt és ordított utánam, én meg az enyémben sírtam, mert sajnáltam. Kb. egy hét alatt megszokta, de akkor úgy, hogy egyik napról a másikra.

A kisebbik most 1,5 éves és 5 hónaposan vittük át a nagylányom szobájába, és nem bántam meg! Azóta (a fogzási időszakot kivéve) teljesen átalussza az éjszakát, még a nővére mocorgása sem zavarja, és nagyon örülök, hogy mi is tudunk éjjel pihenni.