22 évesen hogy álltok az életben? (család, munkahely)

23 évesen a pasimmal lakom, albérletezünk. Egyetem mellett félállásban dolgozom. Rövidesen diplomám lesz, aztán ki tudja. A munkahelyemen csak helyettesítek, ha jön vissza az eredeti dolgozó, akkor el kell menjek. Utána nem tudom, mi lesz.

Anyagilag nem állunk sehogy, van kb. 200 ezer megtakarításom és ennyi..

Miért érzed úgy, hogy el vagy maradva a korosztályodtól?

Én 20 vagyok, szüleimmel élek, akik szinte semmit nem engednek. Van 2 millió forintom a bankba, de nem tehetek vele semmi olyat, amit szeretnék - autó és mellnagyobbítás, ami összesen 1,2 millióba kerülne - mert a szüleim megtiltották - ha megteszem, mehetek az utcára lakni.

Emellett dolgozom havi 160-180 között kapok nettóban. Albérletre nem akarom elszórni a fizetésem.

A kapcsolatom a családommal a nem-szólunk-egymáshoz szinten van.

Én már 25 leszek, de elmondom, hol álltam 22 évesen :)

Egy diploma (BA), és egy friss házasság, szoba-konyha albérletben, kezdő munkaerőként.

Mára friss babás vagyok, dolgoztam kicsit, és gondoltam, fiatalon jobb anyukának lenni, férjem velem egyidős, most építi a vállalkozását, amit akkor kezdett, fősuli helyett.

Jelenleg családi házban lakunk, amit úgy kaptunk, hogy még kell érte fizetni egy évig (nem banknak), de hitel nélkül meg tudtuk szerezni.-nem vagyunk hitel pártiak. Autónk is lett, igaz, régi fajta, olcsóbb, de van :)

22 éves vagyok a szüleimmel (apummal) lakok, nincs állásom, érettségim van és nyelvvizsgám, illetve egy olyan szakmám amit azért végeztem mert érdekelt. főiskolára jártam érettségi után, 190e/félév, és olyan tanárokkal akikkel ha meggebedek se jutok tovább (nem tanultam előtte olyasmit, így a nem akarok tanitani tanár mellett bukás lett volna a vég) nyáron végeztem a szakmás sulival, azóta volt két állásom (az egyik fekete ahol a fönök szexuális szolgáltatást is akart volna, a másiknál pedig felvették a pénzt munkaügytől és két hónap után elküldték az újonnan felvetteket) rendszeresen nézem az újságokat, munkaügyi oldalát, probálkoztam már a protekcióval is, nem vesznek fel sehova, mert vagy nincs szakmám vagy nincs szakmai tapasztalatom :-/ (még a takaritáshoz is szakmai tapasztalatot kérnek, meg megváltozott munkaképességet) a megyénkben 10%os a munkanélküliség

a barátommal bő másfél év után szakítottam...

én így állok most, örülök hogy anno szüleimnek sikerült olyan munkahelyet kifogni ahol még megbecsülik az embert és jó fizetést kapnak, így tudnak segíteni.

én így állok

24 éves vagyok a férjemmel és a gyermekeimmel élünk, saját családi házunkban,,, még jelenleg gyeden vagyok,, a férjem dolgozik,, amúgy ügyintéző szakmával rendelkezem,, :-)

Még annyit hozzáfűznék hogy egyáltalán nem vagy elkésve a korosztályodtól,, jól teszed ha tanulsz ,, semmiről nem fogsz lemaradni,, és hidd el később neked lesz majd jobb :)))

Elmondom, hol tartottam 22 évesen (most 27 vagyok).

Frissen diplomáztam, PhD-re készültem, párom nem volt, és a szüleim vettek nekem és a testvéremnek lakást, ott laktam.