Idegesítenek a régi barátaim, mit tegyek? Kifejtem bővebben.

Nem vagy több, vagy okosabb, csak ők még nem kezdték el ezt a típusú életet. Ha igaz barátnő vagy, nem tartod emiatt őket kevesebbnek. Ha nem, akkor keress üzletasszonyokat.

És nem bájcsevegés az, ha nem feltétlen pénzügyekről beszélgetsz, ezt se feledd el. Majd évek múltán te is csak mosolyogsz a mostani önmagadon, és rájössz, hogy a barátnőid a barátnőid, csak később érőek kicsit.

Szerintem pedig nagyképű lettél, aki hirtelen úgy érzi, hogy egy esti beszélgetés után már jobb lett a barátnőinél. Ő már a felnőttekkel beszélget felnőttes dolgokról, így ő már túlnőtt a gyerek barátnőin. Jól érzi magát, hogy a többiek orra alá dörgölheti a végzettségeit, hogy van párja, többnek, fontosabbnak, haladóbbnak érzi magát. Aztán lehet, hogy ha 5 év múlva találkoznak, akkor a barátnők a sportkocsiból lógnak ki, menő állásuk van, férjük, neked meg éppen nincsen senkid, vagy állásod, és csak pislogsz, hogy miről van szó, ők meg fennhéjázva mesélnek.

Ezért mondom, hogy ez nem barátság, ez valami haverszerű akármi, annak is gyenge, mintha versenyezni akarnál, hogy épp ki hogyan áll, de az pont nem érdekel, hogy mint emberek mi van velük. Nyilván korábban is azt szoktad meg, hogy rólad szólt a "barátság", és most, hogy már nincs így, kirekesztve érzed magad, és a karrierrel akarsz kompenzálni.

Szia!

Nagyon nem értek egyet az olyan hozzászólásokkal, mint 14es.

Nekem is ugyanez volt a problémám, most 24 leszek, de már 2 éve nem tartom a kapcsolatot a középsulis barcsinőkkel. Én érettségi után okjztem, rögtön melózni mentem, a többiek dettó, csak lépecoltak. Én ugyan jól éreztem magam velük, de egy idő után hogy mondjam, nekem is elment a kedvem attól, hogy az anyjáékhoz kellett felmenni a panelba, ha kávézni akartunk. Nem hordom én se fent az orrom, nem értem a többiek miért mondják ezt. Nekem csak szakmunkásom van, mégis más lett a gondolkozásunk.. Én egyik napról a másikra egyszer csak nem telefonáltam, ők se nekem, így megszakadt a "barátság". Nem bánom, más barátaim lettek, be kell látni, hogy valami elmúlt, harag nélkül. Nem te vagy a hibás, ők sem.

"barcsinők", "panelba kellett felmenni"

na, ez a nagyarcúság.

Szia! Megértem, hogy rosszul érzed magad emiatt, mert a sok közös emlék stb... De el kell fogadni, hogy ilyen az élet, sajnos nem minden barátság tart örökké. És nem kell leszólni, hogy akkor az nem is volt igazi barátság... lehet, hogy akkor az volt, de most egyszerűen másfelé megy az utatok. De az is lehet, hogy egyszer újra egymásra találtok, ki tudja.

Én azt mondom, nem kell erőltetni. Ha úgy érzed, hiányoznak, keresd meg őket, találkozz velük, érezd jól magad. Ha meg tényleg idegesítenek, akkor ne találkozz velük.

Az emberek nem egyforma tempóban érnek. Ők lehet, hogy későn érő típusok.

27/N