Váratlan terhesség, hogyan döntsek?
Egy éve megfogtam az isten lábát egy munkával. Rengeteg utazás, kiemelkedően jó fizetés, érdekes, "örömmel csinálom" munka.
Gyereket 2-3 év múlva terveztünk, amikor lepörög a jelenlegi munkám dandárja és kevesebbet kell utaznom.
A főnökömnek említettem, ő azt mondta, hogy egy kb fél évet meg tud oldani a személyes jelenlétem nélkül (tehát nem utazok), viszont hosszabb időt már macerásan, akkor lehet, hogy valaki mást venne fel a helyemre.
A férjem azt mondta, hogy a végső döntés az enyém, de ő nagyon szívesen otthon marad a gyerekkel fél év után, illetve a szüleim is azonnal ugranának és boldogan közelebb költöznének unokázni. Tehát rögtön lenne három ember, aki napi 24 órában tudna foglalkozni a babával.
Anyagilag is bőven beleférne, a férjem fizetése nélkül is.
Viszont én a munkám miatt az idő egy részében (kb a hét felében) földrajzilag távol lennék még 1-3 évig. Utána akár évekre is "kieshetnék" a munkából, mert bármikor könnyen találnék referenciával másikat. Viszont ha most mondok fel, akkor visszaesnék egy olyan szintre, hogy gyakorlatilag a nullából kell megint építkezni és jól fizető munkára se lenne jó esélyem.
Nem tudom, mi lenne most a jó döntés :(
Persze, hogy hajlok rá, hiszen eleve tervben volt a gyerek, csak nem most, hanem kicsit később.
Az idő/földrajz miatt vagyok kissé tanácstalan.
A férjem is szeretné (csak nem akar semmit rám erőltetni, mondván mégis az én testemről van szó, enyém az utolsó szó a döntésben, de akárhogy döntök, támogat). Ő azzal példálózott, hogy nézzem meg az egyik külföldi családot, akik a barátaink. A gyerekek (5!) már huszonévesek, ott eleve 3-4 hónaposan elválasztják a gyerekeket és vetésforgóban vigyáz rájuk a rokonság, az anyák mennek vissza dolgozni és példaértékűek a gyerekek, imádják az anyjukat, apjukat, még huszonévesen is odabújnak pusziért.
A férjem őket hozta fel pozitív példának, hogy náluk bizonyított, hogy a gyerekekre semmilyen rossz hatással nem volt ez és tényleg mindegyikük nagyon kiegyensúlyozott, barátságos személyiség, sikeres életettel és összetartó családdal.
válasza: válasza: válasza: válasza: válasza:Én viszont nem tartanám meg. Egyrészt, szerintem ha igazán akarnád, akkor nem is lenne kérdés - megtartanád és kész!
Másrészt, mégiscsak te lennél az anyja, és bárki bármit mond, akkor is az az optimális, ha az anya marad otthon a gyerekével. Ha egy nőben tombolnak az anyai ösztönök, nem szívesen megy vissza "azonnal" dolgozni.
válasza:Akkor összefoglalnám:
Van egy nagyon jól fizető állásod, ami fél évig megvár. Ha nem, utána sem lesztek gondban. Van egy szerető családod, férjed, akik bármikor segítenek. Te 31 vagy, nehezen jönnek össze a babók a családban, a férjed pedig 41, tehát neki azért már aktuális lenne a családalapítás.
a munka ugyan jó, de mi a garancia arra, hogy 1 év múlva nem küldenek el, akkor még munkát is találj és utána baba neccesebb, mint munka nélkül gyereket vállalni...
hát szerintem ezek alapján megtartanám a babát.
válasza:Én nem tartanám meg, de ezt a döntést neked kell megrágnod, ne itt keresd a választ, hogy mi a jó döntés. Minden helyzet más, senki se gondolkodik egyformán, azt csak te tudhatod, hogy neked hogy a jobb. Egyébként ilyen esetekben nincsen igazán jó döntés, csak helyes, (nem tudom, érted-e ezt) mert mindkettő rossz. Azt kell választanod, amelyik számotokra a kevésbé rossz. Nekem is volt abortuszom, így 2 év távlatából is azt mondom, hogy helyesen döntöttem, de az én esetem más volt.
27 N
válasza:Én megtartanám, amúgy is több érv szól a baba mellett mint ellene.
Ha bele gondolsz, ha jó anya vagy és szereted a kicsit akkor sosem fogod bánni, hogy megtartottad viszont ha elveteted és utána esetleg nem vagy nehezen jönne össze az még nagyobb teher lenne.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!