Nők, hogyan fogadta a férjetek, hogy babát vártok (első)?

még nem került erre sor, ő nem akar gyereket.

Még én sem szeretnék (34 évesek vagyunk) és néha gondolkozunk, hogy jó lenne egy gyerek de úgy érezzük nekünk nem kell még gyerek.

Csak ne bánjuk meg 60 évesen

Mikor megmutattam a tesztet csak ennyit mondott:Már megint?jol van.

A lányom 5.terheségből született,az előzőeket mint korán elveszitettük.

Az első pozitiv tesztnek még tudott örülni,de a többinek már nem.Annál nagyobb volt az öröm mikor sikerült végig kihordani és megszülni.

mi szerettünk volna, de mivel 3 évig nem sikerült és elég rosszul álltunk anyagilag, nem is vártuk már, azt mondta ha össze jön össze jön, ha nem akkor meg majd ha rendbe jövünk anyagilag elmegyünk orvoshoz, de elvileg minden rendben volt mind kettőnkkel.

Erre amikor tavaly novemberben megcsináltam egy tesztet késés miatt és pozitív lett, ő nem volt otthon de felhívtam, közöltem vele hogy mi újság :) tulajdonképpen nagyon örült, csak az első mondata ez volt: az fasza, és miből ?

-.-

nem ezt vártam, de miután tényleg nem igazán voltunk a pénzügyi helyzet magaslatán megértettem...először én is megijedtem, hogy pfff miből fogjuk majd eltartani, de hál istennek elég erős férjem van(lelkileg meg mindenhogyan), és azt mondta nekem semmi dolgom nem lesz csak nevelni a bébit amíg ő keresi a pénzt...ma már 5 hónaposak vagyunk, és teljesen boldogan várjuk a kicsi fiút :)

Mi terveztük az elsőt. Mikor megtudta, hogy összejött megilyedt, de örült neki. Sajnos 22 héten elment a kislányunk.

A második babát meg már ő erőltette, hogy minnél hamarabb. Persze megvártuk, hogy leteljen a 7 hónap, és össze is jött. Nagyon szereti, simogatja a pocimat, beszél hozzá, és jobban ragaszkodik is hozzá. Nagyon fél, hogy megint elveszítjük, ezért nagyon vigyáz ránk.