Hogy mondjam meg anyósomnak, hogy végre megértse? Vagy ez lehetetlen?

Szokott jönni a gyermekünkhöz látogatóba. Másik városban lakunk, de 2 óra a vonatút. Egyszobás lakásban élünk jelenleg így elég szűkös a hely, hármunknak épp elég ( 2 éves a gyerek).

Már reggel 9-kor kopog az ajtón mikor a gyerek ébredezik, hiába mondjuk neki, hogy 10 előtt ne jöjjön.

De nem is ez a legnagyobb baj, hanem az, hogy mindig itt akar aludni. De nincs hol! Nincs matracunk se, ha kihúzzuk az ágyat amin a férjemmel alszunk akkár a földön ő még épp elférne ( mert azt vallja neki az is jó, sőt még a fürdőben is elalszik...), de akkor nem tudunk lépni tőle. A gyerekhez éjjel még kelni kell, mert szomjas, oda se jutnék az ágyához ráadásul anyós horkol amitől nem tudunk aludni...szóval határozottan kényelmetlen lenne mindenkinek a helyzet.

De mindig úgy jön, hogy itt fog aludni, hiába mondjuk, hogy nincs hely. Célozgattunk, nem vette. Megmondtuk akkor megsértődött, de ma megint itt van és már elkezdte mondani, hogy szeretne itt aludni.

Mit mondjunk már neki amivel lehetőleg nem tiporjuk a sárga földbe, de megérti és többet nem kell lejátszani ezt a dolgot míg nem költözünk el innen? (az új lakás több szobás lesz, ott aludhat majd).