Lusta gimnazistára mivel tud hatni az apja?
A férjem lánya már többször lebukott azzal, hogy azért rosszak a jegyei, mert nem foglalkozik az anyaggal. Az apja előtt próbálja elsumákolni, vagy amikor szülői van, akkor valamilyen figyelemelterelő drámával próbálkozik.
Most kiderült, hogy sokszor lógott is.
Egyébként nincs vele probléma, kedves, jó fej lány, csak hát lusta. A képességei is jók.
A férjem most hívott tajtékozva, hogy kijött a szülőiről és kiderült, hogy a "nem megy ez meg az a tárgy" sírás oka annyi volt, hogy a lánya tojt bejárni az órákra.
Valahogy megpuhította az osztályfőnökét és ő leigazolt neki sok hiányzást.
A férjem tőlem kért tanácsot, hogy mit csináljon vele, hogyan hasson rá, de igazán én sem tudtam érdemi választ adni.
Az anyjával lakik, de ő nem különösebben foglalkozik vele, a tanulmányaival sem, tehát tőle nem lehet segítséget remélni (mármint hogy a férjemmel egy vonalat kövessenek).
válasza:9-es vagyok.
Persze, hogy ez normális, csak azt hittem én nem vagyok az, mivel egyáltalán nem jellemző sajnos az elvált apukákra.
Ez esetben viszont hiába írta itt valaki, hogy tiltsa el ilyen-olyan dolgoktól, mert ha az anyjával él, és az nem tiltja, akkor a kérdező sem fogja tudni.
Nem gyerek már! Le kell vele ülni, rákérdezni, gondolkodott-e már azon, mi akar lenni, hova szeretne menni tovább-tanulni, mit képzel az életéről. És hogyan akarja azokat a célokat elérni, ha az alapokat, az iskolát nem veszi komolyan?
Az anyja nem igazán foglalkozik vele, fizikailag együtt élnek, de az anyja inkább éli a saját életét, a tanulást pedig nem tartja fontosnak, ezért ezzel egyáltalán nem foglalkozik.
A férjem jár szülőikre, stb.
Nem első eset már, az utóbbi 1-2 évben minden szülőin kirobbant valami hasonló botrány. A férjem sajnos nem következetes, akkor és ott nagyon felhúzza magát, de két nap múlva lemegy az ideg és megint jóban vannak.
Mondtam neki, hogy esetleg próbálja meg hosszabb ideig éreztetni, hogy csalódott, stb, de sajnos a következetesség nem erőssége.
Viszont folyamatosan tőlem kér tanácsot, hogy mit tegyen. Ennyi idősen velem is hasonló gondok voltak, de engem baromi szigorúan fogtak a szüleim (kollégista voltam, ezért távvezérléssel), nyomoztak utánam, tanárokkal tartották a kapcsolatot, én meg nem tettem zsebre, amit kaptam, ha sumákoltam.
Akkor én is nagyon utáltam a szüleimet, de utólag visszagondolva csak ezzel tudtak hatni rám. Nem vontak meg semmit, de folyamatos fejmosások, balhék voltak és messziről is rajtam volt a póráz, néha előbb tudták a jegyeimet, mint én. Mondjuk ők előnyösebb helyzetben voltak, mert nem váltak el és összehangolták a "támadást", szóval kijátszani se tudtam őket egymással szemben.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!