Miért hangoztatja valaki hogy boldog és kiegyensúlyozott a gyereke?

ezt én sem igazán tudom megérteni. nekem is voltak nagyon boldog napok-hónapok az életemben, amikor majd' kiugrottam a bőrömből, és ha találkoztam közeli baráttal, akkor elmondtam neki. de hogy kiposztoljam a fészbúúkra, vagy bármilyen más közösségi oldalra, na azt már nem. akinek köze van hozzá, az értesül, akinek nincs, azt feleslegesen traktálom vele.

a gyerekemről szóló fotók sem árasztják majd el az adatlapomat. akit érdekel, az eljön, megnézi :)

egyébként én is ismerek egy nőt, aki folyton kitesz képeket a kisfiáról, hogy mennyire szereti, imádja, milyen cuki a gyerek. nos, az a csóri gyerek ott tart 7 évesen, hogy nem tud normálisan érthetően beszélni, mert az anyja nem tanította meg! hát basszus, ez lett volna a dolga! a másik, hogy egy közös ismink mondta, hogy a gyerek az utóbbi időben kórosan lesoványodott. ennyit a nagy szeretetről.

persze vannak ilyen genetikailag dilisek, akiknél tényleg minden oké, és annyira nincs más dolguk, hogy ezt mindenkivel megosztják.